Seite 55 [55]
OCR
ADALÉKOK A SPANYOLNÁTHAJÁRVÁNY TÖRTÉNETÉHEZ második hulláma már erőteljesen kibontakozott Baranyában, azonban az ezt megelőző időszakról kevesebb információ áll rendelkezésre. További problémát okozott, hogy 1918. november 14-től Pécs és a vármegye nagyobb része szerb megszállás alá került, és ez az állapot 1921 augusztusáig fenn is állt. A vármegye kettészakadt, és a vármegyei hatóságok működése egyre jobban ellehetetlenült. Így más forrásokat is be kellett vonnom, hogy pontosabb képet kapjak a betegségről. A helyi sajtó áttekintése fontos információkat tartalmazott a járvány helyi történetével kapcsolatban (pl. rendszeresen beszámolt a városi Közegészségügyi Bizottság, majd később a Járványügyi Bizottság üléseiről). Bár a beszámolók esetlegesek és olykor pontatlanok voltak, vidékről sokkal kevesebb információt közölt, mint Pécsről. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a hatóságok megpróbálták befolyásolni a járványhelyzetről szóló tudósításokat. A járvány első hulláma viszonylag kevés halálesettel járt. Bár tömeges megbetegedést okozott, azonban a betegség enyhe lefolyású volt. Augusztusban azonban a betegség Európában megváltozott. Franciaországból kiindulva egy új, második hullám vette kezdetét, amely az emberiség eddig ismert történetének egyik legpusztítóbb járványát okozta.?? A második hullám szeptember elején jelent meg az általam vizsgált térségben, legelőször Pécsett, amikor a gyerekek visszatértek az iskolába. Az első áldozatok, akikre a közvélemény felfigyelt, gyerekeket tanító apácák voltak. A járvány második hulláma az elsőnél sokkal pusztítóbb volt, amely a korabeli orvosi vélemények szerint az esetek kb. húsz százalékában súlyos, gyakran halálos kimenetelű komplikációkat okozott.? A betegek számának meghatározása komoly probléma elé állított, hiszen a fertőzöttek négyötöd részénél viszonylag enyhe tünetekkel zajlott le a betegség. A fertőzést követő első és harmadik nap között alakult ki a betegség, ami végtagfájdalommal, fejfájással és hirtelen felmenő magas lázzal járt. Ez akár a 3840°C-ot is elérhette. Ezért volt a betegség egyik köznépi elnevezése a háromnapos láz. Utána a tünetek általában enyhültek, és a betegség lassan elmúlt." Sokan közülük nem is fordultak orvoshoz, házi praktikákkal kezelték magukat. Például aszpirint szedtek, gyógyteákat ittak. De alkalmaztak mai szemmel 3 Bödők: A spanyolnátha, 85. Valamint: Centini Influenza spagnola: sintomi e morti della più grande pandemia della storia. 24 Dunántúl, 1918. október 1., 1. 3 Jurányi Róbert: A fertőző betegségek általános és részletes járványtana, Budapest, Medicina, 1998, 282-283. 26 Dunántúl, 1918. október 13., 1.
