Oldal 55 [55]
ADALÉKOK A SPANYOLNÁTHAJÁRVÁNY TÖRTÉNETÉHEZ
második hulláma már erőteljesen kibontakozott Baranyában, azonban az ezt
megelőző időszakról kevesebb információ áll rendelkezésre. További problémát
okozott, hogy 1918. november 14-től Pécs és a vármegye nagyobb része szerb
megszállás alá került, és ez az állapot 1921 augusztusáig fenn is állt. A vármegye
kettészakadt, és a vármegyei hatóságok működése egyre jobban ellehetetlenült.
Így más forrásokat is be kellett vonnom, hogy pontosabb képet kapjak a betegségről.
A helyi sajtó áttekintése fontos információkat tartalmazott a járvány helyi történe¬
tével kapcsolatban (pl. rendszeresen beszámolt a városi Közegészségügyi Bizottság,
majd később a Járványügyi Bizottság üléseiről). Bár a beszámolók esetlegesek és oly¬
kor pontatlanok voltak, vidékről sokkal kevesebb információt közölt, mint Pécsről.
Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a hatóságok megpróbálták befolyásolni
a járványhelyzetről szóló tudósításokat.
A járvány első hulláma viszonylag kevés halálesettel járt. Bár tömeges meg¬
betegedést okozott, azonban a betegség enyhe lefolyású volt. Augusztusban
azonban a betegség Európában megváltozott. Franciaországból kiindulva egy új,
második hullám vette kezdetét, amely az emberiség eddig ismert történetének
egyik legpusztítóbb járványát okozta.??
A második hullám szeptember elején jelent meg az általam vizsgált térségben,
legelőször Pécsett, amikor a gyerekek visszatértek az iskolába. Az első áldozatok,
akikre a közvélemény felfigyelt, gyerekeket tanító apácák voltak. A járvány má¬
sodik hulláma az elsőnél sokkal pusztítóbb volt, amely a korabeli orvosi vélemé¬
nyek szerint az esetek kb. húsz százalékában súlyos, gyakran halálos kimenete¬
lű komplikációkat okozott.?
A betegek számának meghatározása komoly probléma elé állított, hiszen a
fertőzöttek négyötöd részénél viszonylag enyhe tünetekkel zajlott le a betegség.
A fertőzést követő első és harmadik nap között alakult ki a betegség, ami vég¬
tagfájdalommal, fejfájással és hirtelen felmenő magas lázzal járt. Ez akár a 38¬
40°C-ot is elérhette. Ezért volt a betegség egyik köznépi elnevezése a háromna¬
pos láz. Utána a tünetek általában enyhültek, és a betegség lassan elmúlt."
Sokan közülük nem is fordultak orvoshoz, házi praktikákkal kezelték magukat.
Például aszpirint szedtek, gyógyteákat ittak. De alkalmaztak mai szemmel
3 Bödők: A spanyolnátha, 85. Valamint: Centini Influenza spagnola: sintomi e morti della più
grande pandemia della storia.
24 Dunántúl, 1918. október 1., 1.
3 Jurányi Róbert: A fertőző betegségek általános és részletes járványtana, Budapest, Medicina,
1998, 282-283.
26 Dunántúl, 1918. október 13., 1.