Oldal 53 [53]
ADALÉKOK A SPANYOLNÁTHAJÁRVÁNY TÖRTÉNETÉHEZ
az influenzaszerű megbetegedéseket." Ha mégis szerepelt a járási tisztiorvosok
havi jelentéseiben, akkor is csak az egyéb megbetegedések között említették.? A
spanyolnátha azonban más volt.
A legtöbb kutató szerint a HIN1-es vírus valószínűleg Kelet-Ázsiából szár¬
mazik, amelyet az Egyesült Államokba visszatérő csapatok hozhattak magukkal."
Ennek az elméletnek némileg ellentmond, hogy 1918 január végén a kansasi
Haskell megyében egy helyi orvos, Loring Miner észrevette, hogy abban az évben
az influenzajárvány súlyosabb lefolyású volt, mint a korábbi években. Ezt jelentette
is a felettes hatóságoknak. Haskell megyéből az első világháborúban besorozott
férfiak mindegyike Fort Rileyba érkezett kiképzésre." Az első igazolt beteg Albert
Gitchell közlegény volt, a kansasi Fort Riley katonai bázisról. Ő 1918. március 11-én
égető torokfájással és magas lázzal jelentkezett a bázis orvosánál. Estére már több
mint száz katona jelentett hasonló tüneteket. A következő napokban tovább emel¬
kedett a beteg katonák száma, és elindult a járvány első hulláma.?
Az európai hadszíntérre induló amerikai csapatok a vasútvonalak mentén és a
kikötőkben terjesztették a ragályt. Európában először áprilisban, Franciaországban
észlelték a betegséget. Innen terjedt el robbanásszerűen a vírus az egész világon.
Magyarországon június közepén jelent meg a pandémia. Az olasz frontól
érkező sebesültek között fedezték fel az első igazolt eseteket Budapesten."
Az általam vizsgált településeken ebben az időszakban egyetlen influenzaval
összefüggő halálesetet találtam, amely 1918. július 28-án történt Komlón.
Baranya vármegye újságolvasó közönsége a helyi sajtóból 1918. július 2-án
értesült az egész Európában aggasztó méretekben terjedő , spanyolországi jár¬
ványról", követve az országos napilapokban már korábban megjelent híreket."
Néhány nap múlva a Pécsi Napló már arról számolt be, hogy a járvány megjelent
Baranya megyében is. Pécsett elsősorban a vasúti munkások között lépett fel a
8 Dr. Kapronczay Katalin: A Nagy Háború záróakkordja, a spanyolnátha-járvány, Budapest,
Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége, 2018, 28; Kiss László: A magyar közegészségügy fejlődé¬
se a közegészségügyi gondolkodás kialakulásától az állami közegészségügyi rendszer kiépítéséig,
Budapest, ELTE, 2015, 182-184.
1918 koratavaszán Baranya vármegye több járásában is észleltek nagyobb számban influenzás
megbetegedéseket. Azonban ez a járvány a jelek szerint semmiben nem különbözött a korábbi
években tapasztalt influenzajárványoktól. MNL BaML IV. 418. B. Baranya Vármegye Közigaz¬
gatási Bizottságának iratai. Tiszti főorvos havi jelentései, 1-130/1942.
10 Gera: A spanyolnátha Budapesten, 209.
1 Fidan Baycora: The First American Cases of the 1918 Pandemic, Historic America, 2021. https://
www.historicamerica.org/journal/2021/3/10/spf674tnInmrmh5kchksw2ekd00ivm (Letöltes:
2022. januär 26.)
Bödők: A spanyolnátha, 85.
13 Géra: A spanyolnátha Budapesten, 215.
4 Dunántúl, 1918. július 2., 2.
o