Oldal 47 [47]
OCR
17. SZÁZADI EGYHÁZLÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEKBEN LEÍRT RÍTUSOK ÉS ISTENSÉGEK írtam, a szövegben is szerepel, hogy az őslakosság által szakrálisan tisztelt tárgyak elsősorban a huacdk (mas alakban guaca) és a malquik voltak. A jegyzőkönyvek azért koncentráltak leginkább erre a két szakrális tárgytípusra, mivel ezekből táplálkozott a lokális prekolumbián vallás legjava. A guacdkat leginkabb balvanyoknak szokás fordítani, azonban az őslakosok ezzel a kecsua terminussal írták le magát a szakrális helyszínt is, ahol a szertartásokat bemutatták, s ahol a bálványszobrok álltak. Számos 16. és 17. századi spanyol forrás tárgyalja a guaca terminust, közülük talán Garcilaso de la Vega (El Inca) írja le a legpontosabban a szó jelentését. Los Comentarios reales című művének első részében több jelentést is megfogalmaz a gyaca terminussal kapcsolatban, amelyek a következők: 1. bálványíszobor); 2. szent tárgy (például azok, melyekből az ördög szól); 3. a Napistennek felajánlott tárgyak megnevezése (aranyból, ezüstből vagy fából készült emberfigurák, madarak és állatok); 4. szent helyek, imádkozóhelyek, bálványtemplomok megnevezése; 5. , Mindama dolgok, amelyek szépségben vagy kiválóságban kitűnnek a saját fajtájukba tartozóak közül; 6. , A nagyon csúnya és szörnyű dolgok, melyek félelmet és rémületet okoznak"; 7. Mindazon dolgok, , melyek elhagyják a természetes rendjüket, például azok a nők, akik ikreket szülnek"; 8. a magas hegyek és hatalmas szakadékok." A guaca terminus meghatározását követően szükségszerű pár szót ejtenünk a mallguiról is, amely szintén egy jellegzetes andoki vallási képződmény. A mallgui hasonlatos az ókori Egyiptomban eltemetett múmiákhoz, mivel ebben az esetben is bebalzsamozott holttestekről van szó, melyeket szakrális tisztelet övezett az őslakosság részéről. A túlvilági életbe vetett hit a halottkultusszal és a társadalmi presztízzsel együtt vezetett el a mallguik megjelenéséhez, mivel az őslakosok hitték, hogy az uralkodók és az előkelők bebalzsamozott holtteste a halálukat követően is olyan erővel rendelkezik, amely képes befolyásolni a természetet és segíteni az embereket. Ezeket a személyeket általában gazdag tárgyi kísérettel helyezték örök nyugalomba (ezzel is hangsúlyozva a személy társadalmi presztízsét), a testüket pedig bebalzsamozták (ez, az Andok száraz éghajlatával együtt, a holttestek kiszáradásához vezetett).? Az andoki múmiák olyan fontos szerepet töltöttek be az őslakosság prekolumbián vallásában, hogy rendszeresen mutattak be nekik áldozatokat az ünnepségek alkalmával, a felvonulá1 Vassányi Miklós: Szellemhívók és áldozárok. Sámánság, istenképzetek, emberáldozat az inuit (eszkimó), azték és inka vallások írásos forrásaiban, Budapest, KRE-LHarmattan, 2016, 228-229. 2 Felipe Guaman Poma de Ayala: Perui képes krónika, ford. Scholz László, Budapest, Gondolat, 1990, 61-62.
