Oldal 221 [221]
PUSZTINYA
bárkivel, és így is tettetek. Mégis bennetek különös és ámu¬
latba ejtő csönd honolt. Nem tudtatok túl jól kommunikálni.
Ezer okból kifolyólag nem tudtatok túl jól kommunikálni
sem egymás között, sem a barátaitokkal vagy a családotokkal.
Ez a kommunikációra való képtelenség talán abból a tény¬
ből fakadt, hogy zarándokutatokon még nem jutottatok elég
messzire, még nem fogadtátok el teljesen a csöndet és a ma¬
gányt.
Ti is idegen földön tartózkodtatok, noha ezt még ma¬
gatok sem tudtátok. Zarándokutatok keresztülvezetett ezen
a földön a Madonna Házába, ahol pedig a magam részéről
én is keresztülmentem ugyanazon a magányon, ugyanazon
a csöndön, ugyanazon az érzésen, hogy idegennek érzem
magam egy idegen földön. Ti idevándoroltatok a Madonna
Házának idegen földjére, csakhogy ez nem a Madonna Háza
volt. Hanem az Atya, a Fiú és a Szentlélek földje. Rúthoz
hasonlóan ti is elkezdtetek böngészni az aratók mögött az
otthagyott maradék után. Nem sokkal később az Úr maga
jött oda, kézen fogott, sarlót adott nektek, és így szólt: »Gyer¬
tek, gyűjtsétek be a termést. A munkás kevés, s nézzétek: az
aratnivaló sok.x Ti pedig a sarló segítségével begyűjtöttétek
a termést és a föld többé már nem volt idegen.
Isten most ugyanazt a meghívást terjeszti ki felétek, amit
felém is. Nektek is azt mondja: Magányos vagyok.x Ti is
ilyenek voltatok, nemde? Valójában nem a magány miatt kel¬
tetek zarándokútra? Most titeket is hív a Getszemáni kertbe,
hogy vele együtt verejtékezzetek a tusakodásban. Arra hív,
hogy vele együtt álljatok a főpap előtt, úgy fogalmazhatunk,
hogy mindazok előtt, akik így vagy úgy ki fognak nevetni,
gúnyt űznek belőletek, sőt talán meg is hurcolnak titeket.
220