Seite 198 [198]
OCR
MEGÉRINTENI A FELEBARÁTOT Bizalom Ez alkalommal Pál apostolnak a korintusiaknak írt második leveléből ezt a részt olvastam a pusztinyában: ,Aki szűken vet, szűken is arat; s aki bőven vet, bőven arat. Mindenki elhatározásának megfelelően adjon, ne kelletlenül vagy kényszerűségből, mert Isten a jókedvű adakozót szereti. Isten elég hatalmas ahhoz, hogy bőven megadjon nektek minden adományt, hogy mindig és minden tekintetben bőven ellátva készen legyetek minden jótettre. Az Írásban ezt olvassuk: Osztogat, adakozik a szegénynek, és jósága mindvégig megmarad. Aki pedig magot ad a magvetőnek és kenyeret táplálékul, megsokasítja vetésteket, és megszaporítja jótékonyságotok gyümölcsét, hogy mindig gazdagon teljék nektek mindenféle adakozásra. Ez a mi közvetítésünkkel másokból hálát vált ki Isten iránt" (2Kor 9,6-12). Úgy délután négy óra körül jött meg a szó: bizalom. Szent Pálnak ezt a levelét számtalanszor olvastam már korábban. Most viszont komolyan elkezdtem magokról, ültetésről, szüretelésről, búzáról, lisztről, kenyérről, szőlőről, borról és alamizsnálkodásról gondolkodni, és elmémben megjelent az elképzelések egyfajta ritmikus mintázata. Fennakadás nélkül követték egymást. Majd hirtelen megtorpantam. Észrevettem valamit, amit korábban soha. Vannak más dolgok is a kenyéren, boron, magon és ételen kívül, amit testvéreinknek adhatunk. Igen, ezek szükségesek a szegénység, éhínség és nehézségek ide197
