Oldal 158 [158]
MEGÉRINTENI ISTENT
adni kívánja ezt nekünk, és azt akarja tőlünk, hogy kérjük
— mert csak akkor tudja nekünk adni, ha kérjük (természe¬
tesen a keresztség nekünk szóló eredeti ajándékát követően).
Úgy látszik, hogy amikor hitet kérünk, mintegy az ar¬
cunkat az ő arca felé fordítjuk, mert ezt kell tennünk! Úgy
tűnik, Isten vágyik erre a nagyon egyszerű cselekedetre, hogy
az arcunkba nézhessen, szemtől szembe! Igen, az arcunkba
akar nézni. Szereti látni a mi arcunkat amint őrá tekintünk,
mivel oly gyakran kitérünk ezen egyszerű gesztus elől. Még
akkor is, amikor egyszerű szívességekért könyörgünk hozzá,
valamiképpen bezárjuk nemcsak a fizikai szemeinket, hanem
a lelkünk szemeit is — kitérve azelől, hogy őrá tekintsünk.
Mégis tudjuk, hogy mindig ránk tekint, ránk tekint mély
szeretettel.
Hit: Isten adta ajándék, ami sok Istenben hívő embert
meggyógyított, jóval azelőtt, hogy Jézus Krisztus a kereszt¬
séget mint szentséget intézményesen bevezette volna. Ott
volt a leprás, a vak ember, a vérfolyásos asszony, a római
katona szolgája és kismillióan mások, akik nem nyernek em¬
lítést egyetlen lejegyzett műben sem. Ugyanis biztos vagyok
benne, hogy az emberi történelem során voltak ezerszámra,
akik gyógyulást nyertek egy Legfelsőbb Lénybe vetett va¬
lamiféle hit által.
A hit a szeretet és a remény atyja, egyúttal a bizalomé és
a ráhagyatkozásé. A hit minden emberi arcban Isten arcát
látja. A hit, amint lassanként növekszik, ahogyan imádko¬
zunk és Istenhez folyamodunk érte, Krisztussal azonosít
minket.
A hit lehetővé teszi, hogy békével lépjünk be a sötét
éjszakába, mellyel előbb-utóbb mindannyian szembesülünk.
A hit békességes és világossággal teli. A hit vigad az emberi
157