Seite 120 [120]
OCR
SZEMBENÉZÉS A GONOSSZAL ÉS VÉRTANÚSÁG Viszont a lélek tisztánlátását a könnyek adományán keresztül sajátítjuk el. Sírva fakadok, és a könnyek lemossák a bűneimet és mások bűneit. Értelmem derűs és érintetlen, mert tudom, hogy a könnyek adománya nem az én értelmemből, hanem Isten szívéből ered. Elér a szívemhez, és csak sírok. Értelmem ekkor tiszta, és a szívem is tiszta — én magam tiszta vagyok. Soha nem szabad elfelednetek (és a pusztinya megadja ennek megértését), hogy amikor sírok, Krisztus sír, mert Krisztus bennem van. Amikor könnyeim ôsszevegyülnek Krisztuséval, akkor az 6 szenfsége mos meg engem, nem a sajátom. Ismételten különbséget kell tenni a depresszió és a bánat állapota között. A bánat az Istennel való egyesülés állapota az emberi fájdalomban. A mély és alapvető megértés állapota. Olyan, mintha Isten kinyújtaná a kezét, és az egész világ és annak összes fájdalma panorámaként a szemetek elé tárulna. Mindez a Szentlélek működése. A könnyek adománya árad. Annyi a könny, hogy nem tudjátok megállítani — nem is kell próbálkozni vele. Engedni kell, hadd áradjon. Egyszer csak el fog állni, amikor Isten akarja, hogy elálljon. Ezek sohasem a harag könnyei vagy a másik iránti rosszindulaté. Ezek nagyon tiszta könnyek, amelyekre nincs behatásotok. Nem tudjátok sem megindítani, sem elállítani. De ezek a könnyek senkit sem szomorítanak el közületek. Amikor ily módon tolulnak könnyek a szemembe, nem kutakodom, hogy honnan jönnek, kiért folynak és így tovább. Hittel bízom abban, hogy Istentől erednek, hogy vele együtt sírok, mert ő törődik velem, és velem együtt sír. Néha, amikor templomba megyek, tökéletesen jó a hangulatom. Szökdécselek, egy-két virágot leszakítok. Minden rendben. Megérkezem a templomba. Letérdelek. Boldog vagyok, 119
