Seite 120 [120]
SZEMBENÉZÉS A GONOSSZAL ÉS VÉRTANÚSÁG
Viszont a lélek tisztánlátását a könnyek adományán ke¬
resztül sajátítjuk el. Sírva fakadok, és a könnyek lemossák
a bűneimet és mások bűneit. Értelmem derűs és érintetlen,
mert tudom, hogy a könnyek adománya nem az én értel¬
memből, hanem Isten szívéből ered. Elér a szívemhez, és
csak sírok. Értelmem ekkor tiszta, és a szívem is tiszta — én
magam tiszta vagyok. Soha nem szabad elfelednetek (és
a pusztinya megadja ennek megértését), hogy amikor sírok,
Krisztus sír, mert Krisztus bennem van. Amikor könnyeim
ôsszevegyülnek Krisztuséval, akkor az 6 szenfsége mos meg
engem, nem a sajátom.
Ismételten különbséget kell tenni a depresszió és a bánat
állapota között. A bánat az Istennel való egyesülés állapota
az emberi fájdalomban. A mély és alapvető megértés álla¬
pota. Olyan, mintha Isten kinyújtaná a kezét, és az egész
világ és annak összes fájdalma panorámaként a szemetek
elé tárulna. Mindez a Szentlélek működése. A könnyek
adománya árad. Annyi a könny, hogy nem tudjátok meg¬
állítani — nem is kell próbálkozni vele. Engedni kell, hadd
áradjon. Egyszer csak el fog állni, amikor Isten akarja, hogy
elálljon. Ezek sohasem a harag könnyei vagy a másik iránti
rosszindulaté. Ezek nagyon tiszta könnyek, amelyekre nincs
behatásotok. Nem tudjátok sem megindítani, sem elállítani.
De ezek a könnyek senkit sem szomorítanak el közületek.
Amikor ily módon tolulnak könnyek a szemembe, nem
kutakodom, hogy honnan jönnek, kiért folynak és így to¬
vább. Hittel bízom abban, hogy Istentől erednek, hogy vele
együtt sírok, mert ő törődik velem, és velem együtt sír. Néha,
amikor templomba megyek, tökéletesen jó a hangulatom.
Szökdécselek, egy-két virágot leszakítok. Minden rendben.
Megérkezem a templomba. Letérdelek. Boldog vagyok,
119