Seite 104 [104]
OCR
ÁLAPVETŐ LELKISÉG Az utolsó mélyedés az eddigi legnagyobb. Elég víz van benne, hogy csillapítsátok szomjatokat, és tudjátok, hogy valahol, egy adott ponton eláraszt majd és beborít a hit. Hirtelen kinyilatkoztatásként tör majd rátok, és észreveszitek, hogy meg vagytok keresztelve, azaz meg vagytok váltva, keresztények vagytok. Ekkor elérkeztek egy szépséges folyóhoz. Odaértek a partjára, és tudjátok, hogy mindhalálig ihattok belőle. Mostanra a hit birtokba vett titeket, és semmi, de semmi nem képes elválasztani titeket a folyótól. Ráeszméltek, hogy az utazás során feléledt bennetek az Isten iránti szerelem, és minden egyes vízgyűjtőben az ő arcát láttátok. A vízgyűjtők a hit ajándékai voltak Istentől nektek, mivel egyedül ő volt képes csillapítani a szomjatokat. Amikor a pusztinyalakó elérkezett a hitnek ehhez a folyöjahoz, akkor tanulhat. Akkor már a tanulmányai sohasem fogjäk felrevinni. Hadd folytassam a pusztaság eme képével. Miért akarna bárki is a pusztaságba vonulni? Hogy Krisztust kövesse. A pusztaság a szabaddá válás földje. Krisztust követni anynyit tesz, hogy megtagadjuk önmagunkat. A pusztinyabeli szabadság első fajtája az önmagunktól való szabadság. Úgy vélem, hogy a pusztinyában rejlő legnagyobb kihívás ez a fajta szabaddá válás önmagunktól. Ez nem egyszerűen szabadság a saját ,akaratomtól", ahogyan azt néhány nyugati író megfogalmazza, hanem szabadság számos dologtól. Ételtől, tanulástól. De az anyagi összetevőkön túl ez a szabadság jelenti azt is, hogy készek vagytok kimerészkedni a vízre olyan csónakban, melynek se kormánylapátja, se evezői nincsenek. A képességet, hogy oda sodródjatok, ahová Isten vezet titeket. A pusztinyalakó egyik jellegzetessége ez a fajta kész103
