hogy csalädot alkossatok, »szeretetközösseget«, elfogadva
mindazt a fájdalmat, problémákat és nehézségeket, melyen
minden családnak át kell mennie, hogy szeretetközösséggé
váljék. Egyedül ez vezet majd el benneteket végső célotokhoz.
A piactéri pusztinyáról alkotott fogalmatok túlságosan szó
szerinti, racionális, szétcincáló nyugati gondolkodásmódotok
miatt zavaros! Az erdőtől körülzárt, kezdeti pusztinyánkról
alkotott kép él a fejetekben, ezért azt kérdezgetitek: »Mi ez
a pusztinya a piactéren? Remetéknek vagy reklúzáknak kelle¬
ne lennünk? Hogyan illik ez bele abba a tevékenységi körbe,
amire apostoli szolgálatunkban megbízatást kapunk?x Itt fo¬
hászkodom a Szentlélek kegyelméért és jóságáért, hogy adjon
nekem szavakat és képeket, melyek felnyithatják látásotokat
ezen kivételes és szépséges hivatásra.
Tegyük fel, hogy házas vagy, és gyermeket vársz. Abba¬
hagyod-e a férjedre való főzést? Felhagysz-e a mosással, ta¬
karítással, nem mész-e el rasszizmusellenes gyűlésekre vagy
iskolai ügyintézésre? Nem. Folytatnád a hétköznapi tevé¬
kenységeidet. Az egyetlen különbség közted és mindenki más
között, hogy te egy gyermeket hordozol.
Méhed pusztinya a Gyermek számára, és bárhová mész,
őt hordozod. Bárhová mész, Krisztust hordod méhedben, és
az ő jelenlétét viszed magaddal, mintha egy természetes gyer¬
mek jelenlétét hordoznád. Hiszen amikor egy nő várandós, az
emberek különös figyelmet szentelnek neki. Rámosolyognak,
kényelmes hellyel kínálják, hogy üljön le. Ő az életről tesz
tanúságot. Az életet hordja magában.
Alkalmazva ezt a példát arra a misztériumra, amikor
valaki az Istennel várandós (és ez férfiakra és nőkre egy¬
aránt érvényes), az olyan, mintha egy puszfinya lenne benned.
Olyan, mintha benned belül lenne egy kis házikó, ahol te és