Oldal 72 [72]
HOGYAN KÖZELÍTSÜNK A PUSZTINYÁHOZ?
ságos élet Istennel. Belépsz Istenbe, és Isten belép hozzád,
s az egység állandósul.
Azon a napon, amikor megkereszteltek, apró lábaim
megtették az első lépést az Istennel való egység felé, ame¬
lyért megszülettem. Végigjárhatom az életemet úgy, hogy
soha nem emlékszem erre. Az ilyen élet boldogtalan és sivár
lenne. De bármi is történjék velem, ha emlékszem arra, hogy
azért létezem, hogy Istennel egyesüljek, és hogy Istennel
minden egyes percben egységben vagyok, csak annyit kell
tennem, hogy erre gondolok. Valójában akkor nem is kell
rágondolnom. Az ő arca mindig előttem lebeg.
Ez az, amit a pusztinyáinkban lévő ikon kifejez — Isten
arcát. Az ikon, legyen az a mi Urunk vagy az Istenanya
ikonja, olyan, mint egy folyosó, amelyen áthaladok. Lassan
széthasad a fátyol, mely elválaszt Istentől, és elkezdem látni
az Úr körvonalait és vonásait, aki akkor tárul majd föl tel¬
jesen nekem, amikor meghalok.
Hát így kellene közelítenetek a pusztinyához, nagy bé¬
kességgel, előre várva az Úrral való randevútokat. Ha fel kel¬
lene vázolni egy rövid listát számotokra egyfajta útmutató¬
ként az első pusztinyai elvonuláshoz, valahogy így nézne ki:
r. A pusztinya az a hely, ahol Krisztussal fogtok találkozni
örömteli magányban.
2. Nincs mitől félni, mert Krisztus a tökéletes szeretet, és a
tökéletes szeretet elűz minden félelmet.
3. A pusztinya az imádság háza, ahová azért léptek be, hogy
egyedül legyetek Istennel.
4. Ne vigyetek semmilyen könyvet magatokkal, mert a pusz¬
tinyában az egyetlen olvasni való könyv a Biblia. Ez ott fog
várni rátok.
71