Page 57 [57]
PUSZTINYA
A várakozás hosszú, zavarba ejtő, fájdalmas idő. Most vi¬
szont erre van szükség, és azt érzem, hogy a közösség tagjai
csalódnának bennem, ha nem várnék. A valódi pusztinya
átültetése modern pusztinyaként azzal fog járni, hogy las¬
sanként Isten vezet majd el minket a válaszokhoz, hogy ezek
a pusztinyák miként és milyen irányba fejlődjenek.
Pillanatnyilag tagadhatatlan, hogy a Madonna Háza
pusztinyái már sok papot, apácát és világit segítettek hoz¬
zá ahhoz, hogy rátaláljanak Istenhez vezető útjukra, hogy
jobban megismerjék őt, és megtalálják az erőt ahhoz, hogy
akaratát nagyobb szeretettel és hűséggel végezzék. Minden
évben újabb pusztinyákat létesítünk, és nem látszik, hogy ez
bármikor is véget érne.
A pusztinyáról szóló elképzelés a szívemben kettős.
Látok embereket — talán papokat is —, akik eljönnek a
pusztinyába, hogy ott maradjanak akár egy vagy több évig.
Egyúttal előre látom, amint a valódi pusztinya eredeti ötlete
a pusztaságban élő emberről az oroszországihoz hasonló¬
an itt, nálunk is tényleg megvalósul. Mivel szükségünk van
olyanokra, akik Isten csöndjében maradnak, és nem vonja
el a figyelmüket ezernyi belső zaj vagy a rájuk nehezedő
elvárások — nem feltétlenül teljesen rossz elvárások, de nem
is teljesen jók.
Ezeknek a csöndben élőknek, akik igazán imádkozni
fognak, az egész emberiség ott lesz majd a pusztinyájukban.
Lelki vezetést fognak végezni, és leveleket írnak, de lassan,
megfontoltan, az Isten és a köztük lévő titkos csöndben.
Talán tévedek, de úgy vélem, lesznek ilyen személyek. Táv¬
lelkivezetővé válnak. A vezetésre vágyók pedig szintén el
fognak jönni, és kopogtatnak majd ajtaikon.
56