Oldal 46 [46]
A PUSZTINYA KEZDETEI A MADONNA HÁZÁBAN
Különös, hogy a tegnap emléke mennyire a ma valóságá¬
vá vált abban a pillanatban. Felgyalogoltam a házhoz, kinyi¬
tottam az ajtót, és beléptem. Egyszerű parasztház volt egy
nagyszobával, magától értetődően ez volt a családi konyha,
mellette egy másik szobával. Volt benne egy kicsi lépcsőfel¬
járó, ami a második emeleten lévő három apró hálószobához
vezetett.
Lassan ismét leereszkedtem a lépcsőn, és kimentem,
majd visszatértem, leültem az általam nyitva hagyott bejá¬
rati ajtó kicsiny lépcsőfokaira, és nézegettem egyszer befelé
a házba, másszor kifelé.
Hosszú időt tölthettem el ott, mert valóban szembe¬
sülnöm kellett azzal, ami számomra veszélyzónát jelentett:
nem fizikai, hanem lelki veszélyt, hiszen — az ég szerelmére —
miről is álmodoztam, amikor ezt a parasztházat pusztinyává
akartam változtatni?
Igazi lelki téma volt, amivel birkóztam — mélyen lelki.
Egy másik ország, egy másik civilizáció, egy másféle háttér
gyümölcsét készültem elhozni erre az új földre! Ki érthet¬
né meg ezt? Hogyan tudnám megmutatni nekik? Hosszú
időt tölthettem ott, mert hirtelen észrevettem, hogy a nap
lenyugvóban van a hegyek és az erdők mögött. Úgyhogy föl¬
keltem, becsuktam a bejárati ajtót, és lassan lefelé irányítot¬
tam a lépteimet a benőtt ösvényen az országúthoz, ahol az
autómat hagytam. Visszatértem a Madonna Házába, telve
csodálattal, némi félelemmel és figyelmes szívvel, mert min¬
den kétséget kizáróan ekkor jött el az Istenre figyelés ideje.
Napok, hetek és hónapok teltek-múltak, én pedig tovább
imádkoztam és figyeltem. Majd egy napon úgy éreztem,
fel kell hoznom ezt a Madonna Háza-család előtt, mert
igen világossá vált számomra, hogy Isten akarja, hogy egy
45