Oldal 20 [20]
CSÖND - PUSZTASÄG — IMÁDSÁG
neki. Igen: , Álljatok meg és ismerjétek el: Én vagyok az
Isten” (Zsolt 46,11).
Isten végtelen kegyelme által az emberek már most az
imádság felé fordítják arcukat. Talán nemcsak az arcukat,
hanem az értelmüket, szívüket és lelküket is. Az ember
szomjas szíve nem állhatja az őt körülvevő szörnyű pusz¬
taságot. Meg kell újítsa Istennel való kapcsolatát — el kell
kezdjen újra imádkozni.
Úgyhogy az imádság , jöhet". Családok beszélnek róla.
Fiatalok fejtegetik. Az imádságról különféle formában ta¬
nító művek sikerkönyvek. Emberek zarándokolnak azért,
hogy rátaláljanak valakire, aki képes tanítani őket, hogyan
imádkozzanak. Az emberek magányt és egyedüllétet keresve
kutatnak az imádság olyan házai után, ahol úgy érzik, va¬
lóban képesek imádkozni. Isten jósága nyilvánítja ki magát
ebben az imádságra és vele való kommunikációra szomja¬
zásban. Ismételten azt vesszük észre, hogy , nélküle semmit
sem tehetünk".
Van itt azonban egy veszély, hasonló ahhoz, mint amit
fentebb tárgyaltunk. Ahogyan az emberek elvétik, hogy kü¬
lönbséget tegyenek csönd és fizikai magány között, ugyan¬
úgy megvan a veszélye, hogy nem tesznek különbséget
imádság és magány között. A lelki élet két különböző aspek¬
tusáról van szó. Az imádság természetesen elengedhetetlen
minden egyes keresztény életében. Imádság nélkül, Isten¬
nel való kapcsolat nélkül ez az élet elhal. Másrészt azonban
a tartós magány sajátos hivatás, ez csak keveseknek, nem
a többségnek szól. A vágy, hogy egyedül éljünk, fizikai ma¬
gányban, a lelki élet romantikus kísértése lehet, menekülés
azoktól a feszültségektől, melyek manapság kérlelhetetlenül
fogva tartanak.
19