ni, nemcsak testileg, de együttérzőn, rokonszenvvel, barát¬
ként, megértéssel és kimeríthetetlen carizasszal, akkor csönd¬
re van szükségünk. Ahhoz, hogy képesek legyünk örömteli,
lankadatlan vendégszeretetet nyújtani, nemcsak szállásban és
ételben, de értelmünk, szívünk, testünk és lelkünk viszony¬
latában, csöndre van szükségünk.
A valódi csönd az ember istenkeresése.
A valódi csönd függőhíd, amit az Istent szerető lélek
azért épít fel, hogy áthatoljon saját értelmének sötét és fé¬
lelmetes hasadékain, a kísértések különös szakadékain, saját
félelmeinek feneketlen mélységein, melyek akadályozzák Is¬
tenhez vezető útját.
A valódi csönd a szerelmesek beszéde. Mivel csakis a
szerelem ismeri szépségét, teljességét és határtalan örömét.
A valódi csönd elzárt kert, ahol egyedül a lélek találkoz¬
ni tud Istenével. Lepecsételt kút, melyet egyedül Ő képes
felnyitni, hogy csillapítsa a lélek iránta való végtelen szom¬
júságát.
A valódi csönd kulcs Isten mérhetetlen és lángoló szí¬
véhez. Az isteni udvarlás kezdete, mely csakis a Kedvesével
való végső egyesülés mérhetetlen, teremtő, gyümölcsöző,
szerető csöndjében éri majd el tetőfokát.
Igen, az efféle csönd szent, minden imádságon túlívelő
imádság. A valódi csönd elvezet Isten állandó jelenlétének
legvégső imádságához, a szemlélődés magaslataihoz, amikor
a végül nyugalomra jutott lélek annak akaratából merítve él,
akit mindenestül, teljesen és maradéktalanul szeret.
Ez a csönd utóbb olyan tevékeny szeretetben tör majd
elő, mely túlcsordul, hogy a felebarátot szolgálja, kerül, ami¬
be kerül. Krisztusról fog tanúskodni mindig, mindenütt.
Az elérhetőség örömforrássá és könnyűvé válik majd, mert