AÁ PEDAGÓGUSOK FOLYAMATOS SZAKMAI FEJLŐDÉSI MODELLJEINEK VIZSGÁLATA 325 (N=2) olyan folyamatokat is láthattunk, melyeket a pedagógiai sikertelenség, kisebb kudarcok megélése indított el. Az egyéni tanulási narratívákban tehát a tanári énhatékonyság megerősítése fontos elemként jelenik meg. Ezek a tanulási folyamatok az esetek nagy részében egyéni (elszigetelt) fejlődési utak, melyeket informális vagy részben formális kollegiális beszélgetések kísértek. Módszertani tudatosság mint tanulás Az egyik interjúalany saját tanulási folyamatáról szóló megnyilatkozásában a mediációs beszélgetés (mint módszer) elsajátítása jelent meg, s Inkább egy pedagógiai jellegű tanulás volt [...] az osztályomban volt egy konfliktus, és egy elég régóta fennálló konfliktus a lányok berkein belül, és volt egy kicsit ilyen kiközösítéses jellegű folyamat, ami már odáig jutott, hogy az egyik tanulónk el akart menni a suliból [...] és akkor rendeztünk egy ilyen mediációs beszélgetést [...] amin részt vett az osztály összes lány tagja [...] és akkor [...] hat a beszélgetést én vezettem, és segítséget kértem az akkori pedagógiai vezetőtől [...] (egyéni tanári interjú, nő) Az osztályban a lányok között kialakuló konfliktushelyzet miatt kezdett bele az interjúalany a mediációs beszélgetés megismerésébe, majd pedig kipróbálásába. A tanulási helyzet jellemzői között említette, hogy az iskola pedagógiai vezetőjét kereste fel, illetve saját szakirodalmi feltáró munkát végzett. Tanulási eredményként narratívájában leginkább egyfajta szemléletváltást írt le: az iskolai konfliktusokba történő korai beavatkozás meghatározó jelentőségű. A problémahelyzet megoldásában szervezeti szinten is támogató elemként élte meg, hogy az iskolában van egy személy, a pedagógiai vezető, akihez szakmai kérdésekkel lehet fordulni, az informális beszélgetéseken túllépve tehát, szakmai beszélgetés, kísérés kezdeményezhető és elérhető. Pedagógiai kudarcok, sikertelenség megélése mint tanulás Egy másik egyéni interjúban a tanár-diák kapcsolat nehézségei jelentek meg mint a változást ösztönző tényezők. Ebben az esetben az interjúalany bár megerősítette a bizalmi, szakmai légkör jelentőségét, a megvalósuló informális beszélgetések szerepét, azonban a probléma megoldását egy belső folyamatként írta le, a saját tanári szerepének formálásaként tekintett a folyamatra. Hasonlóan a tanári szerep, identitás finomítása jelent