OCR
RÉTHY ENDRÉNÉ" A MOTIVÁCIÓ ÉRTELMEZÉSÉNEK ALAKULÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TANULÁSI MOTIVÁCIÓ VÁLTOZÁSÁRA Ha a tanítók kellő időt fordítanak arra, bogy odafigyeljenek a tanulóikra és megértsék őket, megváltoztatbhatják a tanításuk módját, annak érdekében, hogy minden egyes tanulónak azt adbassák, amire neki szüksége van." (Halász 2021: 171) ABSZTRAKT A tanulmány célja a motivációkutatás fő vonulatainak felvillantása után a tanulási motiváció kérdéseinek szakirodalmi elemzése, e témakörben napjaink legújabb tudományos fejleményeinek, paradigmaváltásának bemutatása. Ezt követően a tanulók tanuláshoz fűződő konkrét motívumainak vázolom fel, illetve az egyre nagyobb számban jelentkező motiválatlanság okait és következményeit tárom fel. A tanulási motivációt mint a különböző személyiségen belüli dinamikus ösztönzők, valamint a külső hatótényezők kölcsönhatásában alakuló, azaz a tanulókörnyezet kognitív, affektív, szociális, effektív interakciós rendszerén nyugvó konstruktumot értelmezzük. Azaz nem választható el a rendszeren belül akár a kognitív folyamatok ösztönző hatásától, akár az érzelmi faktoroktól, mely a motiváció kísérő jelenségeként értelmezhető, akár az akarattól mint a célelköteleződés, kitartás, erőfeszítés, mely az önszabályozás, az önkontroll fontos faktora is egyben. Elmondható, hogy a motivációkutatás eddigi, egyre bővülő teoretikus és empirikus eredményeinek szisztematikus hasznosítása késik a pedagógiai gyakorlatban. A tanítás megfelelő minőségével és az ebből következő eredményes tanulással lehet ugyanis motiválni a tanulókat, nem csupán az egyes tanítási órákon esetlegesen, izoláltan beiktatott motiváló mozzanatokkal (a kíváncsiság felébresztése, az érdeklődés felkeltése stb.). Megfogalmazhatók a minőségi tanítás megvalósításához szükséges pedagógiai változtatások egyes kritériumai. A tanitási-tanulási folyamatban ezen kritériumok, motivátorok tudatos alkalmazása fontos pedagógiai feladat. Csak a minőségi tanítással érhető el, hogy a 21. században ! Eötvös Loránd Tudományegyetem