68 FEHÉRVÁRI ANIKÓ — SZÉLL KRISZTIÁN nyabb volt azokban az oktatási rendszerekben, ahol több szülő vett részt az iskola irányításában és az önkéntes tevékenységekben. Ennek a negatív összefüggésnek egyik lehetséges oka, hogy az iskoláknak az alacsonyabb jövedelmű országokban nagyobb szülői részvételre van szükségük, és ezekben az országokban a tanulók általában rosszabb tanulmányi teljesítményt mutatnak. Szülői vizsgálat csak 17 országban volt, ezek között ezúttal nem volt ott Magyarország. A kérdőív azokat a nehézségeket igyekezett felmérni, ami az iskola és a szülő kommunikáció vagy a találkozás gátja lehet. Háromból egy szülő a nehézségek közül kettőt emelt ki , A találkozók időpontjai kényelmetlenek voltak" és Nem tudtam elszabadulni a munkából", ezektől eltérő nehézséget a szülők legfeljebb egytizede említett. Ebben a 17 országban arról is érdeklődtek a szülők körében, hogy az iskolaválasztásnál mely szempontokat tartanak fontosnak. A felsorolt 14 szempont közül öt emelkedett ki, melyeket legalább a szülők 8096-a választott: biztonságos az iskolai környezet, az iskola jó hírnévnek örvend, az iskola különleges kurzusokat vagy iskolai tárgyakat kínál, az iskola aktív és kellemes iskolai légkörrel rendelkezik, az iskola tanulóinak tanulmányi eredményei magasak. A vizsgálatban a szülők iskolával, tanárokkal való elégedettségét is mérték, ami igen magas szintet mutat, vagyis a szülők úgy gondolják, hogy gyermekük iskolájában magas színvonalú az oktatás, felkészült tanárok tanítják őket, elégedettek a tananyaggal, tanítási módszerekkel és a fegyelmezési stílusával. A szülők szintén nagyon elégedettek voltak az iskola-szülő kapcsolatával, a szülői bevonódás lehetőségeivel. ÖSSZEGZÉS Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, mennyiben jár együtt az eredményesség és a méltányosság, illetve mit tehet az oktatáspolitika a méltányosság javításában. A csaknem egy évtizeddel ezelőtt készült tanulmányunk (Fehérvári, Széll 2014) akkori megál lapításai jelenleg is érvényesek. Magyarországra vonatkozóan a tanulói teljesítménymérések (PISA, OKM) legrelevánsabb eredménye és megállapítása még mindig az, hogy hazánkban rendkívül erős a családi háttér hatása a tanulói teljesítményekre, továbbá magas az egyes iskolák társadalmi-gazdasági státusza közötti különbségekből adódó teljesítményszóródás. Az iskola tehát nem csökkenti, hanem növeli a családi háttérből fakadó különbségeket, és az iskolaválasztás (az iskolák közötti különbségek), a képzési program kiválasztása erősen determinálja az egyén későbbi életútját. A nemzetközi összehasonlítás arra is rámutat, hogy egyes oktatási rendszereknek sikerül eredményes és méltányos oktatást biztosítani a tanulóik számára. Az OECD-ätlagnäl alacsonyabb magyar teszteredmények tehát nem függetlenek attól, hogy a családi háttér teljesítményre gyakorolt hatása jelentősen meghaladja