Oldal 48 [48]
OCR
46 9 Néprajz és muzeológia tetlen misztikumába. A két , távlatot" a nemzeti látószög teszi hasonlóvá: a magyarság individualitásának bizonyítása, ami Hermannál ez esetben a Félix Lay-féle délszláv ornamentika-albummal szemben az önálló szellemi, formaérzéki képességének kimutatásában nyer konkrét kifejtést. Az ezredéves kiállításon a néprajz látványos szerepet játszik. Azt is lehet mondani, hogy addigi tevékenységének legnagyobb és legátütőbb eredményét éri el, mintegy összegzi mondanivalóját. Csak címszavakban felsorolva: elkészül Jankó János országos felmérése alapján az ország huszonnégy táji, etnikai vidékét bemutató néprajzi falu — tizenkét magyar, tizenkét nemzetiségi ház berendezésével, a helyi viseletbe öltöztetett bábukkal, továbbá egy templom a kalotaszegiek mintájára, falusi iskola, községháza, tűzoltó szertár, falu széli cigänyputri -, Herman Otté üjonnan gyüjtôtt 6sfoglalkozäsi haläszéleti és pásztorkodási anyagot ad közre, a halászatot prehisztorikus cölöpépítményeket idéző installációban mutatja be, a pásztorkodást primitív építményekkel, változatos eszközök sorozataival, képzőművészeti igényű képekkel szemlélteti, bemutatják a földművelés Jankó János gyűjtötte munkaeszközeit, valamint - a néprajzi falu templomában elhelyezve - a Zichy Jenő-féle közép-ázsiai expedíció keretében megszerzett tárgyi emlékeket, dokumentumokat. Új színt hoz a néprajzi falu sok látványos eseménye: a kiállított házakban - olykor még a város más helyszínein is — a vidékről felhozott falusiak búcsús mulatságot (tolnai svábok), lakodalmat (szászok, szerbek, matyók) tartottak, vagy csak a házakat elevenítették meg poharazgatással, énekléssel." A kiállított nép felkerül a nemzeti tablóra. Nem a nemzeti történelem reprezentációs tereibe, hanem külön színfoltként, az ország etnikai, táji tarkaságát illusztrálja. A néprajzi falu nem a történeti főcsoport kiállításában szerepel, amely a magyar állam, a történeti nemzet kronologikus históriáját mutatja be. Itt csak az ősfoglalkozások kapnak helyet, a nemzet színpompás s egyben multietnikus népe ettől külön szerepel." Az , állam" és a ,nép" a közös nemzeti történelemben elkülönül, de tagadhatatlanul a nemzeti önmeghatározás két komponensét alkotja. A néprajz millenniumi részvételét számtalan tervezet, nagyszabású elképzelés előzte meg. Az eredmények ellenére nem minden valósult meg. "3 Jankó János: Az ezredéves országos kiállítás néprajzi faluja. Bp., 1897. V6. K. Csilléry Klara: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kialakulásának előtörténete. Ház és Ember 1 (1980) 15-25. a rendezvényekről: 23; Herman Ottó: Ősfoglalkozások. 1. Halászat. 2. Pásztorélet. In: Magyarország közigazgatási és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye V. kötet. Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. Történelmi kiállítás. Néprajz. Szerk.: Matlekovics Sandor. Bp., 653-763. V6. Fejés 2003: i. m. 38-48. kat. 27-56. Vö. Hofer Tamás: A nemzeti történelem rávetítése a nepmüveszetre. In Uö: Antropolögia es/vagy neprajz. Bp., 2009. 145-166., különösen 159-161; 74
