OCR
44 s Néprajz és muzeológia 1885-ben , kiabál rá az országra" a Magyar diszitő styl című munkájával. Fellépése nincs kapcsolatban az eddigiekkel, de kapcsolódik a magyar jelleg, majd a magyarság származásának sokágú centrális kérdéseihez. Más forrásból, más módszerekkel és célokkal, de szintén az eredetkeresés vonalába illeszkedik. Ő a magyaros formavilágot nyomozza, és a múlt emlékeiből a nemzeti stílust kívánja újrateremteni, illetve létrehozni. A közvéleményre, a művészekre gyakorolt óriási hatása is ebből származik. Huszka első munkája még nem etnográfiai, történeti hímzések, egyházi emlékek képezik fő forrását. Mondanivalója azonban már előrevetíti, hogy a 16. században kialakult — ekkor még így gondolta — magyar díszítő stílus nyomait, ,a népnél talán még mindig meglévő hagyományos modort" meg lehet találni." Ezt követően több évet szentel a népi emlékanyag megörökítésének. Támpontot, lökést ad neki az 1885-ös kiállítás, melynek nyomán felkeresi az Alföldet, Észak-Magyarországot, Erdély több vidékét. Ierepbejárása nagyjából egybeesik a kiállítás kirajzolta hangsúlyos, színes pontokkal. Herman Ottó halászati gyűjtésével, majd az 1890-es évek elejétől kezdődően a pásztorkodás kutatásával ők ketten azok, akik elsőként kutatják a helyszínen a falvak, mesteremberek, halásztanyák, pásztorszállások népét, ők a modern szóval néprajzi terepmunka első hazai képviselői. Nem ugyanazt kutatják, nem ugyanolyan módszert követnek — bar mindketten sokat rajzolnak -, egymással is vitáznak, de nagyjából egy egymást kiegészítő tárgyi világot tárnak fel. Míg Herman Ottó közéleti tekintélyét latba vetve, nem ritkán helyi notabilitások kíséretében , mozog a terepen" Huszka József vidéki tanítóként — azért úrhoz méltó öltözetben: gallérral, esernyővel - veszi nyakába előbb szűkebb környezetét, Erdélyt, majd az ország más vidékeit." Huszka az 1898-ban közreadott Magyar ornamentikában így tesz hitvallást módszere mellett: , Ornamentikánk fejlődése őstörténetünk ismeretlen századaiba is bevilágít! A történetírás elakadt a Meotis mocsaraiban, pedig ott már csak a kialakult nagy múltra tekintő kész nemzet keresett ideiglenes hazát. Indiába, Baktiriába, Evilát földjére visznek a művelődési nyomok. Mily név ® Huszka Jözsef: Magyar diszitö styl. Bp., 1885. 8-9. Vö. Lackner Mónika: , Régi magyar müipari diszitesek”. In: Huszka József, a rajzoló gyűjtő. Szerk.: Fejős Zoltán. Kiállítási katalógus, Néprajzi Muzeum. Bp., 2006. 89-91.; 92-133. kat. 110-205. Bata Timea: Terepbejaras — a falképektől a , székely házig". In: Huszka József, a rajzoló gyűjtő. Szerk.: Fejős Zoltán. Kiállítási katalógus, Néprajzi Müzeum. Bp., 2006. 169-172; Fejös Zoltán: Huszka József és a néprajz, az alakuló néprajzi gyűjtemények. In: Uo. 200-204. Vo. a , terepmunkán" lévő Herman Ottó és Huszka József fényképét i. m. 205. kat. 323, ill. 176. kat. 273, 275. 69