Oldal 39 [39]
Nemzeti diskurzus és néprajz ? 37
a passzus a nagy vita (és a továbbélő romantikus nemzeti vágyképek) egyik
centrális kérdését summázza. A néprajzi - etnográfiai és etnológiai — hivatko¬
zás nem véletlen, határozott ellensúlya kívánt lenni az ugor tábor nyelvészeti
megközelítésének. A néprajz mint a magyar őstörténet kutatásának rivális, új
tudománya jelenik meg a színpadon. Aki az , uralkodásra hivatott", , harcias"
ősöket várta, megnyugvással dőlhet hátra: az ázsiai pusztaság nomádjainak
etnográfiája felkínálta a megerősítés lehetőségét. A néprajzi hivatkozások el¬
lenére a szak ekkor azonban nincs abban a helyzetben, hogy adatok széles kö¬
rével és kidolgozott módszertannal tudományos választ adjon. Az összehason¬
lítás, de még inkább a műveltségi jegyek analógiájának módszertana még alig
támaszkodhatott megbízható információkra, ezért mint módszertan is kidol¬
gozatlan. A néprajz azonban a nemzeti tudománnyal szemben táplált elvárá¬
soknak megfelelően tartósan szövetséget kötött a magyar őstörténet felderíté¬
sén munkálkodó csapatokkal, legyenek azok bármely származástan hívei.
(Vámbéry is ott van a Néprajzi Társaság alakulásánál, 1894-től alelnök lesz,
majd tiszteleti tag, halálakor az Ethnographia fekete keretes számban búcsúz¬
tatja.*) Ezen a vonalon a néprajz is , szereplője" maradt — s marad mindmáig
— a nemzeti diskurzusnak, s ez volt az a fő magyarázati elv, melynek kereté¬
ben a népélet megnyilatkozásait vizsgálni kezdi. A recens jelenségek ugyan¬
úgy történeti magyarázatot kapnak, mint a nyelvi, a történeti adatok. A prob¬
léma azonban abban rejlik, hogy a néprajz adatai hogyan magyarázhatók.
A nép egyszerű halfogó eszközei, a gazdálkodás formái, a pásztorszállások
építményei vagy az alföldi parasztok egyes öltözetdarabjai s hasonló jelensé¬
gek kapcsolatba hozhatók-e a magyar őstörténettel?
A népéletre vonatkozó kiterjedt anyaggyűjtés a magyar etnográfia Hun¬
falvytól származó első nagy összegzését követően, párhuzamosan az ádáz
eredetvitäkkal - kik a magyarok? kik a székelyek? kik a románok? -— indult.
Fokozatosan felfedezték, megismerték a köznép életének fő vonásait, fogalmi¬
lag kezdték tisztázni a , belső etnográfia" területeit. Nem lehet azt mondani,
hogy a szak alapító atyjának tekintett Hunfalvy hatására kezdődött volna ez
meg, de könyve is közrejátszott az etnográfiái anyaggyűjtés kiszélesedésében,
ami az ő egyoldalúságának meghaladását eredményezte. Érezhették akár töb¬
ben is úgy, mint az idézett Jancsó Elemér, hogy az etnográfia, egyszerre pat¬
tant ki Hunfalvy Pál fejéből, ám a dolog már egy ideje a levegőben volt jóval
az elfeledett Csaplovics és kortársai után is. A Vasárnapi Ujság például mind
építészek éltetik tovább. Lásd Heiszler, Vilmos: Romantikus leszármazási elméletek és
nemzeti önszemlélet. In: Tanulmányok Rózsa György tiszteletére. Szerk.: Basics Bea. Bp., 2005.
79-82.
56 Sebestyén Gyula: Vámbéry Ármin. Ethnographia 24 (1913) 321-326.