Oldal 36 [36]
OCR
34 9 Néprajz és muzeológia za. Olyan természeti környezetben, mint , hazánk, az lesz az uralkodó népfaj, mely az alföldeket birja kezében". Szükségszerű, hogy a különböző származású és műveltségű népek között hasonlóságok jöjjenek létre. Az egymásrautaltság miatt az , egyesülés a nyelvben s kultúrában történetünk minden szakaszán át egyesitette a nemzetiségek szine-javát az uralkodó magyar nemzetben”. Az összeolvadások konzekvenciája, hogy ,a magyarság fogalma nem egy faj, hanem annál sokkalta több, magasabb". Egyrészt , nem vagyunk altaji nép", európaiak vagyunk, ,,a különbség annyi köztünk, hogy nyugaton a nemzetalakulások be vannak fejezve, nálunk a proczesszus még tart". Másrészt a , nagyarságot ethnologiai szempontból nem lehet és nem szabad a hazai nemzetiségek bármelyikével analog alakulatnak tekinteni. Magyar, német, tót, román nem egyenrangu ethnologiai fogalom. Tótok, németek, románok stb. fajok (race-ok) [...] a magyarság egy ethnologiailag mindannyi fölött álló alakulás, az összes haza népek összefolyásának eredménye; a nyelv pedig — a magyar nyelv t. i. — az az eszköz, melyben e faji és szellemi egyesülés kifejezést nyer, mely központiságánál fogva vált azzá a keretté, melyben a nemzet, mint sokszinü mozaikból összerakott kép, megalakult." Jó lenne tudni, hogy ezeket hallva - a Társaság 1891-es közgyűlésén vagyunk - Hunfalvy Pál hogyan vélekedett. A nemzetalakulás folyamatát Réthy kétségtelenül pontosan leírja, a nemzet állami kereteit ugyan etnológiai aspektusnak tekinti, mégis jobban megkülönbözteti a nép és a nemzet fogalmát, mint Hunfalvy. Ám ő a kettő között értékrangsort is állít fel, a nemzet mozaikképében a magyarságot felsőbbrendűnek tartja. A nemzetiségek csak a , népség" színvonalán állnak, a , házi tüzhely eszmekörében és igényeivel". Ebben bántani őket nem szabad, de innét - vonja le a következtetést - , az út csak is egyedül a magyar kulturához vezet hazánkban. Magyarországon csak egy kultura képzelhető, mely egyetemlegességével összekapcsolni képes az ország lakosait s egy uralkodó társadalom, mely felül állva a néptömegeker, felül állva a faji különbségeken, magában egyesitheti mindazon vezérelemeket, melyek a magyarság s a nemzetiségek közt mint áthidaló tényezők szerepelnek."" A megengedő, tartózkodóan semleges , ethnographiai mozaik" képéből itt a mozaikot összerakó hatalmi viszonyokra kerül a hangsúly, a nemzeti különbözőség kinyilvánításával együtt. Réthy azonban etnológiai törvénynek tartja, hogy a románság is hasonló képességgel bír — ám csak Erdélyen kívül, Romániában, ahol betelje5 Réthy László: A magyar nemzet alakulása. Ethnographia 2 (1891) 171-181. id. 174-175. kiemelés az eredetiben. A szerző cikkét részletként közli , A magyar nemzet s a nemzetiségek" c. ,közelebb megjelenő" művéből. Ez a mű nem jelent meg. 16 Uo. 178-179. — kiemelés az eredetiben. 47 Uo. 179. —kiemelés az eredetiben.
