Oldal 33 [33]
OCR
Nemzeti diskurzus és néprajz + 31 viszonyairól. A nyelvtudománytól távolabb álló tudósok is ebből a könyvből ismerték meg több, már korábban közreadott elképzelését." A pozitív hatások mellett Munkácsi arra is kitér, hogy többen bírálták Hunfalvyt azért, mert könyvében, de egész etnológiai munkásságában a néprajzi szempont iránti érzéke fogyatékos. Méltatója szerint már sok korábbi mű bizonyítja ennek ellenkezőjét. A Magyarország ethnographiájában is egy egész fejezet szól a magyarok régi hitvilágáról, amihez népköltészeti adatokat is felhasznál. Könyve után néprajzi tanulmányok egész sorát publikálja." Vitathatatlan persze, hogy a történeti, nyelvi, statisztikai forrásanyag — már az 1870-es első hivatalos magyar népszámlálásból is merített — és a nyelvészeti szemlélet mellett minden más csak kiegészítő szerepet kap. A kellő leíró néprajzi anyag hiánya csak az egyik ok; a meglévőből éppen többet is használhatott volna, pl. a népköltészetből, a különféle reformkori táj- és népleírásokból, tárgyi adatokból. Fontosabb, hogy Hunfalvy a néprajzot Munkácsi fordulatával élve , népek eredetének és fejlődésének tudományaként"? fogta föl, és ennek alapján, ebben a koncepcióban alkotta meg művét. Ehhez igazodott a felhasznált forrásanyag és a történeti, nyelvészeti módszer, amely így együttesen többet is adott, mint külön-külön a szaktudományok saját produktumai. A néprajz ezek szintéziseként hoz újat, más felfogása, más lehetőségei az 1880-as évek derekán kezdenek alakot ölteni. Hunfalvy a néprajzot történeti stúdiumként határozza meg, de el is határolja a történetírástól. Egymást kiegészítik, ahogy a Néprajzi Társaság alakuló közgyűlésén elnöki megnyitójában egy hasonlattal világította meg a kettő eltérő feladatát: , [Elz vagyis a történelem, a palotának mindenesetre nagyszerű külső mivoltát mutatja fel, sőt belső berendezését is, melynél fogva kifelé hat: az, a néprajz, az ápoló, de alig is látható gondos kezeket keresi fel, a melyek a palotát nemcsak lakhatóvá, hanem a lemálásokat, réseket betapasztó méh-munkásságával tartóssá is teszik. Az egykori népekre nézve pedig a néprajz szinte ugyanazokon a nyomokon jár, melyeken a régészet, azzal a különb37 A kötet hatása: Munkács: i. m. 475. 5 Uo. 497—502. Munkácsi részletesen bemutatja korábbi műveinek néprajzi jellegét. A vogul föld és nép című, 1864-ben megjelent könyvét tartja az első olyan munkájának, amely már , nyelvészeti eredményeken épülő néprajzi s magyar őstörténeti munka". Uo. 458. Zsigmond Gábor is azt bizonyítja, hogy késői munkáinak alapgondolatai már korán kialakultak. Vö. Zsigmond: i. m. Munkácsi: i. m. 474. Még pontosabb lenne a , nemzetiségi viszonyok tanának" nevezni, ahogy Heller Bernát Eötvös József etnográfia-felfogását jellemzi. Ő ugyan nem mondja, de Eötvösnek a nemzetiségi törvényjavaslatot előterjesztő beszédéből vett idézetek és Hunfalvy felfogása között nagy a rokonság, s ez nem meglepő, miután azonos nemzetfelfogást képviseltek. Lásd Heller Bernát: Eötvös József báró, a népköltészet és a néprajz. Ethnographia 24 (1913) 326-332. id. 330. 39
