A népek kölcsönösségének problémája is háttérben marad, noha összességé¬
ben - a birodalom nemzetekfeletti magaslatáról nézve -— ebből a sorozatból is
kirajzolódik a Monarchia soknemzetiségű mivolta. A nemzet ebben a kontex¬
tusban etnikus jelentésű, amit nyelvi-kulturális alapon tekintenek összetarto¬
zónak. Hunfalvy sajátos etnográfiája ily módon a kerettől, a műfajtól függően
más-más értelmet kap. Sőt, még egy harmadik összefüggésben is megjelenik.
A Rudolf trónörökös által kezdeményezett Osztrák-Magyar Monarchia írásban
és képben című monumentális sorozat 1886-os bevezető kötetében Hunfalvy
az osztrák antropológiai társaság alapítójával, Ferdinánd Andrian-Werburg¬
gal rövid néprajzi bevezetést jegyez. Itt is közli néptörténeti kutatásainak tömör
összefoglalását, mely kiegészül az ausztriai országrész hasonló adataival. A fe¬
jezet indító két bekezdése távlatos koncepcióban értelmezi a népcsoportok
kapcsolatrendszerét és egyéni jellegét. A nemzetiségek , sajátszerüségét" nem
leszármazásuk okozza, amiből szeretik ezt magyarázni. Szerintük ,,a létért
vívott történelmi küzdelmek, a más népcsoportokkal való versengések sokkal
nagyobb mértékben irányadók a nemzetiségeknek a lélektani sajátságait ille¬
tőleg". Az itt található , vegyülék-népek" az , állami szervezet segedelmével
nyertek szilárd megállapodást, s így különböző alkotó részeik politikai, mű¬
velődési és társadalmi együvé tartozandóságuk hatása alatt olvadtak egymás¬
sal lassanként többé-kevésbbé egybe". E történeti folyamatban a , földrajzi ál¬
lapotok" befolyásának van gyökeres hatása; ezektől függ a szomszédokkal
való versenyharc, a közeli rokonságban lévő népcsoportok különbözőségei
,általános természeti mivoltuk (habitus) tekintetében" s a , természeti körűl¬
mények lényegesen késleltethetik vagy siettethetik valamely állam különféle
fajtájú népeinek az összeolvadását"." Felfogásuk talán túlhangsúlyozza a kör¬
nyezeti hatásokat, ám a lényeg, hogy a puszta leszármazással szemben a tör¬
téneti viszonyrendszer meghatározó voltát hirdetik a monarchia , vegyülék-né¬
pei" sajátosságainak kialakulásában. Mondhatjuk: az eredet tetszetős monolit,
lineáris determinációjával szemben az etnikai lét plurális, kölcsönös egymás¬
ra hatásának - a szimplifikáló nemzeti beszédmódban népszerútlen - elvét
vallják.
Hunfalvy 1876-os könyvének nagy hatása volt a művelt közönség körében.
Munkácsi Bernát szerint ennek köszönhetően terjedt el szélesebb körben Hun¬
falvy tanítása a magyar nyelv és nép eredetéről, valamint az ország népességi