vetlenül több háznépből áll" s folyamatosan gyarapodik. A társadalmi szer¬
kezet is módosulhat, de amíg nyelvét megtartja, a nemzet megmarad." E sza¬
kasz végén kitér még arra, hogy egy német kutató szerint a nemzet
rokonságának meghatározásában a testi alkotásra, a nyelv grammatikájára és
a történetre kell figyelni. De véleménye ezúttal is csak az, hogy ha e hármat
,barmely újabb népnek leírásában" jobban megnézzük, az találjuk, hogy ,egye¬
dül a nyelv határoz".
Hunfalvy e felfogás nyomán tehát minden főbb népet leír és ismertet, ame¬
lyek valaha is laktak vagy megfordultak az ország területén, kezdve az antik
szerzők által megfigyeltektől, de még a prehisztorikus korba is visszatekint.
Ebben az általános keretben helyezi el a magyarokat, akik mint mások őelőt¬
tük, jövevények, de , legrégibb lakosai e honnak. Szinte ezer éve, hogy neve Ma¬
gyarország: illy hosszú folyásu, más történelmet nem találunk e földön, a miól¬
ta Klio emlékezni bir."? E gondolattal ér véget a nagy mű, higgadtan, mellőz¬
ve az ,ezeréves múlt" vagy az elsőbbség alapján levezethető bármilyen
magasztos, a magyarságot magasztosítható ideát. Magyar- és Erdélyország
lakóinak népenkénti tárgyalása nyilvánvalóan igazodik az ország adottsága¬
ihoz, a magyarok lakta térség mindenkori többetnikumúságához. Voltaképpen
ennek felismerése és a szerteágazó adatok alapján egységes képpé szerkesz¬
tése Hunfalvy legnagyobb újdonsága. Amit ő hozzátesz a nemzeti történem
megrajzolásán fáradozó történetíráshoz, az egy etnikumelmélet alapján föl¬
épített multietnikus nemzetkép. Magyarország etnográfiája, olvashattuk sza¬
vait, minden népre kiterjed, amely a területét lakja. Számára az állam egysége,
a keret nem politikai értelemben fontos, hanem az általános néptani tanulsá¬
gok miatt. A népek jönnek, mennek, folyamatosan alakulnak, összeolvadnak,
sőt elpusztulhatnak - ezek a folyamatokat tanulmányozni szükséges. S ez az
a keret, amelyen belül a magyarság sorsát is látni kell, és meg kell ismerni.
Utóbb, a Néprajzi Társaság alakuló közgyűlésén arról beszél, hogy a , magyar
korona alá tartozó földön, mely valóságos ethnographiai mozaik" különösen fon¬
tos az ,ismerd meg tenmagad" erkölcsi parancsa. , Eddig ebben a mozaikban
— mondta - inkább csak a különbségeket néztük, a melyeknél fogva olykor
aztán el is húzódtunk egymástól. A néprajzi társaságnak hivatása lesz nem¬
csak ezeket a különbségeket kiemelni, tudományosan feldolgozni és mások¬
kal közölni, hanem mélyebben fekvő pontokat is napvilágra hozni, melyek
arra indíthatnak bennünket, hogy ne húzzunk széjjel, hanem vonzódjunk
egymáshoz, melyekből meggyőződhetünk, hogy mindnyájan, akármilyen