Seite 28 [28]
26 9 Néprajz és muzeológia
a néppel, ethnossal kapcsolatos fölfogását, valamint az annak tanulmányozá¬
sára hivatott tudományterület jellegét. Az etnográfia a népeket leíró tudomány,
az etnolögia pedig azt keresi, ahogy mondja, , hogyan lett a nép". De a két szó¬
nak egy az értelme, minthogy , a tudomány mind azt kutatja, hogyan lettek
a népek, mind le is irja azokat. Illyen ertelmü a nemet Völkerkunde nemet szó
is."5 Emiatt — bár külön nem indokolja - ő az első kifejezésnél marad, holott
ha az általa is mondott különbségtételt szigorúan vesszük, etnológiát művel.
Csaplovics Janos - akire nem hivatkozik — fél évszázaddal korábban az
etnográfiát , az Ország lakosainak statistikai leirása"-ként határozza meg.
Ő nem a történeti népleírást készít, hanem állapotrajzot — szavaival: , ethnog¬
raphiai mappát" - ad az ország népeiről lakóhelyük ismertetésével, statiszti¬
kai, vallási adatokkal, etnográfiai apróságokkal — gazdálkodás, erkölcs, szokás,
tánc stb. jegyeivel — a fő céljának elérése érdekében: a népek karakterének, tí¬
pusjegyeinek leírásához." Mindez Hunfalvy korára elfelejtődött, sem a népe¬
ket számba vevő és jellemző etnográfiai országleírás, sem a koncepciója nem
épült be saját munkájába, hiába mutat hasonlóságot egymással a két, minden
népet taglaló összegzés. Hunfalvy kortársai nagyjából hasonlóan különböz¬
tetik meg az etnográfiát és az etnológiát, mint ő, de a két kifejezést nem tart¬
ják felcserélhetőnek. A néptörténeti megközelítést általában etnológiának ne¬
vezik, ami tágabban egyúttal a nem európai népek származására, leírására
s az ennek keretében megfogalmazódó elméletekre is használatos (mint a Völ¬
kerkunde).7
De mit is értett a Hunfalvy a nép és a nemzet kifejezések alatt? Abból indul
ki, hogy a magyar nyelvben ez a két szó felel meg a görög ethnosnak. , A nép
— írja — tágabb jelentéslű] a nemzetnél. Magyarország népe magába foglalja az
ország összes lakosságát, de az annyi nemzetre oszlik, a hány nyelv uralkodik
az országban. A nemzet fogalmában a nyelv a fő ismertető, azért a nemzetiség
> Uo. 47.
6 Csaplovics Janos: Ethnographiai értekezés Magyar Országról (1822). Bp., 1990., id. 9., 10. Egy
1835-ös írásában saját eljárását így magyarázza: , a legtöbben csak a történeti ethnogra¬
phiát ismerik, és a legnagyobb vonzalommal vájkálnak a rég letűnt századokban. Ezzel
szemben én csak a statisticai ethnographiával, Magyarország különféle lakóinak jelen
megnyilatkozäsaival törődöm; nem azzal, hogy honnan származnak, hanem hogy ma
valamennyi viszonylatban miként élnek és tevékenykednek." Idézi Tálasi: i. m. 3.
A szak tagolódását, részterületeinek egymáshoz való viszonyát a Néprajzi Társaság fo¬
lyóiratának — a Hunfalvy tiszteletére elnevezett — Ethnographiának első számában nagyívű
nemzetközi kitekintés alapján Katona Lajos dolgozza ki, de már nem néptörténeti, hanem
néplélektani alapon; Katona Lajos: Ethnographia, ethnologia, folklore. Ethnographia 1 (1890)
69-87. Katona Wundt néplélektani felfogásával a grazi egyetemen ismerkedett meg,
ő ekkor e nézet legjobb magyarországi ismerője.
27