Oldal 27 [27]
OCR
Nemzeti diskurzus és néprajz e 25 A munka tartalmát, fő néprajzi célját és szemléletét a szerző rendkívül világosan megfogalmazza már a pár mondatra szorítkozó Előszóban. ,,Magyarország ethnographiája - kezdi könyvét -, természet szerint, valamennyi népet tárgyal, mellyek a területén laknak; s minthogy a jelen állapot a mult idők eredménye, azon népek általános történeteit is elő tartoznék adni." Itt azonban határt kell szabni, a németek, szlávok, zsidók stb. másutt is laknak, ezért az ő történetük csak annyiban tárgyalható, amennyiben magyarországi társadalmi szerepüket jellemzi. , Más tekintet alá veendő a magyar nemzet, mert annak eredetét, alakulását, viszontagságait kutatni Magyarország ethnographiájának első feladata. — De az oláh nép is nyomós előttünk; sőt mint a szemünk láttára keletkező és alakuló nép az általános ethnographiában is tanulságosabb sok más népnél, a mellyek eredetét és fejlődését úgy fokrul fokra nem lehet követni, amint az oláhét." Egy kettős szemlélet s tudományos program rejlik ebben a gondolatmenetben. A magyarországi néprajznak elsődleges feladata a magyarság (a , magyar nemzet") vizsgálata, de nyitottnak kell lennie a területén élő, vagyis az állam területén lakó más népekre is. S minthogy tanulmányozhat olyan népet, amelynek eredetét és fejlődését folyamatában megfigyelheti, általános néprajzi eredményekhez juthat. Mai szóval az etnicitás általános elméletéhez is hozzájárulhat, miközben a saját etnikum, a , mi" megismerését bővíti. Ez utóbbiból származik nemzeti feladata. Az Előszó következő szakaszában Hunfalvy rögzíti a tárgykörrel kapcsolatos általános felfogasmödjat is: , A mint én felfogom a népet és nemzetet, abban az anthropologicus vagy inkább zoologicus leírások igen keveset nyomnak. Nem az agy idomai, nem a hajnak növése, nem a bőrnek szine teszi az embert, a népet, hanem a nyelv és a társadalmi lét. Ethnographiámban tehát igen kevés hely jut annak, hogy miféle állatban mutatja a természet az embert; annál több jut annak, hogy milyennek mutatja őt a történelem, vagyis, milyennek mutatja maga magát." A kötet általános bevezető részében a szerző ez utóbbi kérdést bővebben is taglalja. Miután összegzi az embertan, a nyelvelmélet kora neves külföldi kutatóinak nézeteit, foglalkozik a kettő kapcsolatával. Megállapítja, hogy a faj kérdését az antropológiának kell átadni, az nem tartozik az etnográfia körébe, bár van olyan szerző, aki az antropológiai jegyeket is tárgyalja. Teljesen ő sem mellőzi ezeket, A magyarság jelen mivolta fejezetben a hatmilliónyi — ,,sokféle népelemből alakult [...] és alakul folyvást" — magyar zoológiai jegyeiről is szól, de mindössze két lapnyi terjedelemben." Az elméleti fejezetben fejti ki ® Hunfalvy 1876: i. m. v-vi. 4 Uo.afaj es az etnogräfiai jellemzes kapcsolata: 42-46; a magyarsag zoologiai jegyei: 422423.
