Page 27 [27]
Nemzeti diskurzus és néprajz e 25
A munka tartalmát, fő néprajzi célját és szemléletét a szerző rendkívül vi¬
lágosan megfogalmazza már a pár mondatra szorítkozó Előszóban. ,,Magyar¬
ország ethnographiája - kezdi könyvét -, természet szerint, valamennyi népet
tárgyal, mellyek a területén laknak; s minthogy a jelen állapot a mult idők
eredménye, azon népek általános történeteit is elő tartoznék adni." Itt azon¬
ban határt kell szabni, a németek, szlávok, zsidók stb. másutt is laknak, ezért
az ő történetük csak annyiban tárgyalható, amennyiben magyarországi tár¬
sadalmi szerepüket jellemzi. , Más tekintet alá veendő a magyar nemzet, mert
annak eredetét, alakulását, viszontagságait kutatni Magyarország ethnogra¬
phiájának első feladata. — De az oláh nép is nyomós előttünk; sőt mint a sze¬
münk láttára keletkező és alakuló nép az általános ethnographiában is tanul¬
ságosabb sok más népnél, a mellyek eredetét és fejlődését úgy fokrul fokra
nem lehet követni, amint az oláhét." Egy kettős szemlélet s tudományos prog¬
ram rejlik ebben a gondolatmenetben. A magyarországi néprajznak elsődleges
feladata a magyarság (a , magyar nemzet") vizsgálata, de nyitottnak kell len¬
nie a területén élő, vagyis az állam területén lakó más népekre is. S minthogy
tanulmányozhat olyan népet, amelynek eredetét és fejlődését folyamatában
megfigyelheti, általános néprajzi eredményekhez juthat. Mai szóval az etnici¬
tás általános elméletéhez is hozzájárulhat, miközben a saját etnikum, a , mi"
megismerését bővíti. Ez utóbbiból származik nemzeti feladata. Az Előszó kö¬
vetkező szakaszában Hunfalvy rögzíti a tárgykörrel kapcsolatos általános fel¬
fogasmödjat is: , A mint én felfogom a népet és nemzetet, abban az anthropo¬
logicus vagy inkább zoologicus leírások igen keveset nyomnak. Nem az agy
idomai, nem a hajnak növése, nem a bőrnek szine teszi az embert, a népet,
hanem a nyelv és a társadalmi lét. Ethnographiámban tehát igen kevés hely
jut annak, hogy miféle állatban mutatja a természet az embert; annál több jut
annak, hogy milyennek mutatja őt a történelem, vagyis, milyennek mutatja
maga magát."
A kötet általános bevezető részében a szerző ez utóbbi kérdést bővebben
is taglalja. Miután összegzi az embertan, a nyelvelmélet kora neves külföldi
kutatóinak nézeteit, foglalkozik a kettő kapcsolatával. Megállapítja, hogy a faj
kérdését az antropológiának kell átadni, az nem tartozik az etnográfia körébe,
bár van olyan szerző, aki az antropológiai jegyeket is tárgyalja. Teljesen ő sem
mellőzi ezeket, A magyarság jelen mivolta fejezetben a hatmilliónyi — ,,sokfé¬
le népelemből alakult [...] és alakul folyvást" — magyar zoológiai jegyeiről is
szól, de mindössze két lapnyi terjedelemben." Az elméleti fejezetben fejti ki
® Hunfalvy 1876: i. m. v-vi.
4 Uo.afaj es az etnogräfiai jellemzes kapcsolata: 42-46; a magyarsag zoologiai jegyei: 422¬
423.