OCR
22 9 Néprajz és muzeológia a már általánosan elismert tekintély segítségére támaszkodva törnek utat maguknak. A tudományalapító mítosz és azt nyilvánossá tévő, megerősítő ceremoniális rítus hitelesíti az újonnan jelentkező törekvéseket. Hasonló szerepet tulajdoníthatunk Jókai Mórnak, Rudolf trónörökösnek és József főhercegnek. Jókai a Magyarországi Néprajzi Társaság alakuló közgyűlésén meleg szavakkal allt ki a néprajz mellett, az etnografiat az 6 ,,kifogyhatatlan munkatarsanak" nevezte. Ekkor hangzott el az utóbb szinte szállóigévé vált gondolata: Ha valaha a világon bekövetkezik az örök béke, az az ethnographia általános elterjedésének munkája lesz."" Jókai közvetítésére a védnökséget elvállaló, de már addigra halott Rudolf trónörökös nem lehetett jelen, ám ez a kapcsolat és a belőle fakadó várakozás jelzi a néprajz egy még távolibb, , magasabb" pártfogói támogatását. A Társaság egyik alapító tagja, József főherceg az első felolvasó ülésre küldött tárgyát tekintve is üzenet értékű előadást, a cigányokról írt munkájának egy részletét." A Toldy- és a Hunfalvy-ünnepség párhuzama nem véletlen. A két alapító atyát illető tisztelet egyaránt a kérlelhetetlen, még a nemzeti elfogódottsággal is szembeszálló tudományos attitűdöt teszi példa értékűvé. A Hunfalvy-ünnepélyen Réthy László arról beszélt, hogy a magyar tudomány úttörői közül három olyan mestert ismer, akik a , tudományos anyagon kívül kritikai módszert s kipróbált eszközöket is hagytak" a ma író és kutató nemzedékre: Toldy Ferencet, Rómer Flórist és Hunfalvy Pált. Mindhárman , roppant munkásságuk körében magas szempontokra emelkedve, kolosszális vonásokkal tudták a nagy anyagot meghatározni, a kérdéseket osztályozni, a diszcziplinák főkérdéseit világosságba helyezni"." (Itt arra is utalhatunk, ezt Réthy nem mondja, hogy mindhárman hozzájárultak a néprajz mint szaktudomány kifejlődéséhez. Nem egyenlő mértékben, ezúttal nem elemezhető módon, de ott látjuk mindhármukat az első művelők-pártfogók között. Az is fontos párhuzam, hogy Toldy és Hunfalvy egyaránt németnek született, tudatos döntéssel lettek a nemzeti tudomány alapítói.) Réthy véleménye szerint , a magyar és rokon ethnologiai tudományok atyjának" tekinthető Hunfalvy munkássága a tudományok specializálódását követően sem ér véget, mint két társáé. Az egyetemleges tudás lehetősége véget ért, az új nemzedék a részletek tanulmányával tetőzi be azt, amit , az előzők nagy vonásokkal írtak körül". Hunfalvy a , speciális tudományok művelésében" is példát mutat. Olyan kérdéssel foglalkozik, melyet , aktuális érdekével az egész nemzet figyelme kísér". Ez az , oláh kérdés", 5 Jókai Mór üdvözlő beszéde. Ethnographia 1 (1890) 7-9., id. 8. 1 József Főherceg: A czigányokról. Ethnographia 1 (1890) 12-19. 7 Réthy László: Hunfalvy Pál helye az irodalomban. Ethnographia 2 (1891) 385-388., id.: 385-386.