Oldal 21 [21]
OCR
Nemzeti diskurzus és néprajz + 19 mányos öröksége, valamint szemléletének folyamatos hatása abban is megfigyelhető, hogy a néprajz első professzionális művelői főként geográfusok köréből kerültek ki. Közvetve az összehasonlító és finnugor nyelvészet és filológia is , ott volt" az ülésen - leginkább az ünnepelt személyében, valamint a finnugor hitvilág egy momentumáról értekező Munkácsi Bernát révén. (A Hunfalvy-album nyelvészeti írásai meg is teremtik a két szakterület közötti egyensúlyt.) Arról sem feledkezhetünk meg - bármennyire kézenfekvő s triviális —, hogy a rendezvény a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében zajlott, akadémiai tagok jelenlétében, ami a viszonylag fiatal, még erősen a kialakulás, formálódás fázisát mutató szakterület tudományos befogadásának s elismerésének egyértelmű jele. Az előzményeket és a rokon területeket egyaránt jelző szakmai kapcsolatok kölcsönösen kifejezik a néprajz sajátosságát, tevékenységének komplexitását. A formálódó tudományszak tág kört ölel föl, erre utal az ekkor dívó ,néptani tudományok" megnevezés is. A néprajzinak minősülő tények köre, illetve a tudományszak szemlélete ebben a korban még különösen változékony. Mi sem mutatja ezt jobban - a későbbiekben lesz erről szó —, mint Hunfalvy Pál s követői ethnographiájának különbségei. Hunfalvy több területen kifejtett munkássága ellenére főként a történeti összehasonlító nyelvészet szaktekintélyének számított. A néprajzi társaság ülésén az elnöklő Xántus János ezt azonban úgy értelmezte, hogy — mint fogalmazott — Hunfalvy , ugyszólván egész életének munkássága ethnographiai és az ethnographiával szorosan kapcsolatos tudomány érdekében tölt el"." Legnagyobb érdemének azt nevezte, hogy , az akadémiában dult finn háboru az ő nagy fontosságu fejtegetései folytán, mind a két fél megelégedésére ért véget". Másik érdemekért azt hozta föl, hogy , az oláh nagyzási hóbortot óriási, tudományos érvekkel a minimumra szállította le, és a rendes kerékvágásba terelte".? Itt Xantus Hunfalvynak a román etnogenezissel kapcsolatos nyelvészeti, néptörténeti tevékenységére utal, amelyről a felolvasóülésen külön szólt tanítványa, Réthy László. Tehát Xántus is elsőként Hunfalvy nyelvészeti munkásságát emeli ki, mégpedig a magyar nemzettudat szempontjából kulcskérdésnek számító eredetkérdés, a finnugor-török-vita vonatkozásában. Az általa hangsúlyozott másik momenHunfalvy János: Egyetemes földrajz. Különös tekintettel a néprajzi viszonyokra. I. kötet. Dél-Európa. Bp., 1884. ; 2. kötet. Magyarország. Bp., 1886; 3. kötet. Éjszaki- és Közép-Európa. Bp., 1890. Az ünnepségen Hunfalvy János már nem lehetett ott (1888-ban halt meg), a Földrajzi Társaságot valószínűleg az elnök, Lóczy Lajos képviselte, aki szintén termékenyítően hatott a néprajzra. § Ethnographia 2 (1891) 379. ? Uo. 380.
