Oldal 19 [19]
OCR
Nemzeti diskurzus és néprajz ? 17 a magyar ornamentikáról. Munkácsi Bernát a vogulok medveesküjéről olvasott fel egy terjedelmes értekezést, majd Réthy László méltatta Hunfalvy Pál helyét a tudományos irodalomban. Időhiány miatt a programban még szereplő két előadás, Katona Lajosé a mesekutatás feladatairól és Vikár Béláé a Kalevala X. runójáról, elmaradt.? Ám ezek is olvashatók a többi előadással s további méltatásokkal, értekezésekkel együtt a Hunfalvy tisztelői által összeállított emlékalbumban.? Az ünnepi méltatás korszakhatárnak bizonyult, nem anynyira az elnök előtti évfordulós tisztelgés miatt, hanem a köszöntést követően alig két napon belül bekövetkezett tragikus esemény révén: , A nagymester harminckét órára - ahogy az előadását utóbb közreadó Herman Ottó fogalmazott — már a ravatalon feküdt." A társaság lapja, az Ethnographia ily módon a jubileumi ünnepség beszámolóját s az elhangzott előadások egy részét együtt volt kénytelen közreadni az elhunyttól búcsúzó társasági megemlékezéssel és a gyászbeszédekkel." Az akadémiai tagság félszázados jubileumát ünneplő kötet is Gyulai Pál Hunfalvy ravatala fölött tartott beszédével zárult. A Hunfalvy-ünnepély és az összegző jellegű Hunfalvy-album mint cseppben a tenger jól mutatják a néprajz korabeli állapotát, önmagának szabott tevékenységi területeit és tágabb összefüggéseit. Az elnökei révén felsorolt tudományos testületek jelzik például azokat a tudományos irányokat, amelyek a néprajz létrejöttét elősegítették, illetve amelyek keretet biztosítottak kibontakozásához. A Kisfaludy Társaság a népköltészet felkarolásának egy több mint fél évszázados gazdag hagyományára utal, de egyúttal a kutatások leginkább kimunkált területét, a folklórkutatást mint a tudományszak egyik fő kompetenciáját képviseli. Méltán szerepelt a meghirdetett előadók sorában Katona Lajos, aki az anyaggyűjtés szorgalmazása mellett hangsúlyosan val? A néprajzi társaság Hunfalvy-ünnepélye. Ethnographia 2 (1891) 379-382.; idézetek 379. old. Részletesen szól az ünnepségről Munkácsi Bernát 1911-ben tartott akadémiai székfoglaló előadásában: Hunfalvy Pál emlékezete. A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek 11 (1912) 411-530.; v6. 525-528. 3 Hunfaloy-album. Hunfalvy Pal félszázados akadémiai tagsága emlékére kiadják tisztelői. Bp., 1891. A kötetben nem szerepel Herman Ottó előadása (lásd a következő jegyzetet), Vikár Béla pedig a Kalevala IX. runójának fordítását közli rövid bevezetővel (104-112). * Herman Ottó: Magyar pásztoremberek remeklése. Ethnographia 3 (1892) 310-321. id.: 321. 5 A néprajzi társaság részéről Herrmann Antal írt rövid méltatást: Ethnographia 2 (1891) 375-376. A lap közölte br. Eötvös Loránd gyaszjelentését (376-377), Gyulai Pál búcsúztatóját (377-378) és Réthy László sírbeszédét (378). Hunfalvy halálával a társaság életében közel két évig tartó átmeneti zavar támadt, ami szervezeti, személyi átalakulásokkal, sőt szemléletbeliekkel is járt. Ez szintén korszakhatárt jelez, de ennek tudománytörténeti részletei nem tartoznak szorosan az itt tárgyaltakhoz; lásd A néprajzi társaság reformja. Ethnographia 3 (1892) 208-241; A M. Néprajzi Társaság IV. közgyűlése. Uo. 286—289.; vö. Kósa László: A Magyar Néprajzi Társaság története 1889-1989. Bp., 1989. 26-32.
