Seite 18 [18]
16 9 Néprajz és muzeológia
ellenére felvethető, hogy a néprajz már a tárgykör imént jelzett megnevezésé¬
vel bő tény- és vitaanyagot szolgáltatott a közgondolkodás számára, ugyanak¬
kor a tudományos munkamegosztás alakulásában többféle szellemi irányzatot
olvasztott magába, és széles mozgásteret határozott meg önmagának. A ma¬
gyar néprajz azonban nem teoretikus tudomány, történetére jellemző az el¬
méletellenesség, amit bírálói különböző alapállásokat követve gyakran kár¬
hoztatnak. Anyaghalmoz6, faktológiai gyakorlat jellemzi, a nemzeti diskurzus
vonatkozásában azonban jól égő s jól égethető gyúanyagot szolgáltat. A kérdés
annyit jelent, hogy nemzeti tudomány-e a néprajz a vizsgált korszakban? Ha
igen, milyen vonatkozásokban, ha nem, mennyiben nem, s milyen kapcsolat¬
ban áll a korszak meghatározó nemzeti-politikai problémáival?
KONTEXTUSOK, HAGYOMÁNYOK
A néprajz a 19. század végén még korántsem kész szaktudomány. Hogy mi¬
kortól , kész", aligha állapítható meg pontosan, de kétségtelen, hogy a 19. szá¬
zad végén s fordulóján már többé-kevésbé elkülönült szaktudományként ke¬
zelhető. Léteznek művelői, noha többségük más szakterületekről érkezett vagy
még inkább autodidakta, van már megszerveződött művelőit összefogó szak¬
mai társasága, vannak kiadványai, országos és helyi múzeumi gyűjteményei,
kiállításai. A szakemberek képzése még kezdeti szinten áll, de a szak már
külső megítélés szerint is létezik. Mint gyűjtő jellegű tudományszak, szemé¬
lyes, intézményi és koncepcionális kapcsolatai bonyolult hálót alkotnak.
Röviddel a Magyarországi Néprajzi Társaság 1889. január 27-i megalaku¬
lása után, 1891. november 28-án a társaság havi ülését az elnök, a 81 éves Hun¬
falvy Pál (1. kép) tiszteletére rendezte. A beszámoló megfogalmazása szerint
„szereny családi jellegű ünnepséget" tartottak, amelynek alkalmát az ünne¬
pelt fél évszázados jubileuma szolgáltatta: Hunfalvyt ötven éve választotta
a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába. Az ünneplő közönség nem
korlátozódott a társaság tagjaira, az akadémia , heti üléstermét igen díszes és
előkelő közönség töltötte meg, közte kiválóbb tudományos társaságaink: az
Akadémia, a Kisfaludy Társaság, a Természettudományi Társulat, a Földrajzi
Társaság elnökei". Az ülést Xántus János társasági alelnök nyitotta meg, majd
az ünnepelt, Hunfalvy szólt röviden, , szerénységtől ragyogó" nyilatkozatban.
Arról beszélt, hogy szemben Révay Miklós idejével, amikor , még nem volt
meg a magyar nemzeti irány", neki már más lehetőségei voltak, eredményeit
az akadémiának köszönheti. Ezt követően kezdődött meg a felolvasóülés. El¬
sőként Herrmann Antal, a társaság titkára szólt Hunfalvy Pál mint ethnographus
címmel, majd Herman Ottó tartott előadást a pásztorság ékítményei alapján