Seite 36 [36]
OCR
34 ÁLBRECHT ZSÓFIA hirdetett. Nézeteinek alapvető, kiinduló forrásait Goethe természettudománnyal foglalkozó művei jelentették, de emellett hatottak rá Fichte, Schelling és Hegel, továbbá Ernst Haeckel gondolatai (akivel Weimarban ismerkedett meg), a rózsakeresztesség, és erőteljes hangsúlyt kapott nála a kereszténység is. Az antropozófia mint kifejezés azonban nem Steinernél jelent meg először. Ő maga is hivatkozott az átvételre a társaság történetéről szóló előadásában (Steiner, 1923), tudniillik az iränyzat &s a tärsasäg nevet Robert Zimmermann (1824-1898) Anthroposophie im Umriss című, 1882-ben Bécsben megjelent könyve után kölcsönözte. Zimmermann (1882) kiemelte könyvének előszavában az emberi tudás, emberi szellemiség (Menscbenwissen) központúságát. Később Steiner tanainak is ez lett az egyik kulcsfogalma, bár ő a hangsúlyt , az embernek a magasabb világokkal való összeköttetésére belyezte, és az ember teljes átszellemülésének kívánalmát birdette" ( Tarjányi, 2002, p. 21). Az Antropozófiai Társaság létrehozásával egyúttal lehetősége nyílt a különböző művészeti ágak szorosabb bevonására (így az építészet, szobräszat, tänc/euritmia, szinhäz/miszteriumdräma) a Tärsasäg mindennapi müködesenek ritmusäba. Steiner 1882-1897 között rendezte sajtö alä Goethe termeszettudomänyos írásait Weimarban. Az írások nagy hatással voltak Steiner egész életművére, különösen Goethe organikus fejlődésről vallott nézetei. Fontos kiemelni, hogy Goethe szerint a természet önmagából indul ki, azaz feladja a teremtés isteni magyarázatát, és az ember megfigyelőként pozícionálhatja magát a természetben (Breidbach, 2014). Steiner Goetbe világszemlélete című munkájában (1897) így ír: »Goethe azon a nézeten van, hogy a »természetnek nincs olyan titka, amelyet valahol ne belyezne kendőzetlenül a figyelmes szemlélő eléx. A természet olyan jelenségeket tud teremteni, amelyekről a rokon folyamatok nagy területének ideái közvetlenül leolvashatók. A természet teremtő szelleme itt a dolgok felszínén jelenik meg; ami a durván materiális jelenségeknél csak gondolkodással fogbató fel, ami csak szellemi szemmel látható, az a felfokozott jelenségen láthatóvá lesz a testi szem számára. Itt minden érzékileg észlelhető egyszersmind szellemi is, és minden szellemi érzékileg észlelhető. Goethe az egész természetet szellemmel áthatottnak gondolja. A természet formái azáltal különbözők, hogy a szellem bennük jobban vagy kevésbé válik külsőleg is láthatóvá" (Steiner, 1897). Steiner a goethei ideák segítségével továbbgondolta a teozófus testelméletet (lásd fentebb), mely szerint a természetbe, a világ szellemi lényegébe való visszatérés, a spirituális fejlődés első fázisai különböző testformakként írhatók le, így a fizikai és éteri testtől az asztrális és lelki testen át juthatunk el a legmagasabb intelligenciáig, a spirituális lélekig, a szellemig (Keserü, 2013). Frantisek Kupka (1871-1957) az Osztrák-Magyar Monarchia Opocno városában született, és már tizenévesen megismerkedett a spiritizmussal. Médium
