Oldal 28 [28]
SZTÁRAY KÉZDY ÉvA — DRJENOVSZKY ZSÓFIA — HIRES-LÁSZLÓ KORNÉLIA — SÁNTHA ÁGNES
mellett a termékenység mérséklődése eredményezte, amelynek magyarázata
rendkívül összetett. Egyik fontos magyarázó faktora, hogy kitolódott a nők át¬
lagos életkora az első gyermekük születésekor. , Napjainkban a családalapítást
és a gyermekvállalást abban az életkorban kezdik a nők, amikor három évtized¬
del korábban szinte már befejezték." Továbbá látnunk kell, hogy míg az alacsony
iskolai végzettségű, nyolc általános iskolai osztályt végzett anyák első gyermek¬
vállalási kora nem tolódott ki 2000 óta, a felsőfokú végzettségűek esetében 28,7¬
ről 32 évre nőtt.? Az első gyermek vállalásának kitolódása mellett az első há¬
zasságkötés kora is megemelkedett az utóbbi évtizedekben, különösen
a felsőfokú végzettségűek körében." Demográfiai kutatások viszont arra hívják
fel a figyelmet, hogy a házasságon kívüli párkapcsolati formák terjedése és a há¬
zasságon kívüli születések számának 2015-ig tartó növekedése ellenére nagyobb
arányban (2023-ban 769) születnek gyermekek házasságban."
Ez a halasztott, kitolódott házasságkötés és gyermekvállalás — részben —
a termékenységi időszak biológiai korlátai következtében azt eredményezi, hogy
a tényleges, megvalósult gyermekszám nem éri el a tervezett, vágyott gyermek¬
számot. Bár hozzá kell tenni, hogy a gyermekvállalási tervek megvalósulása
nagyobb valószínűséggel következik be a házasságban élők diplomások körében.?
Mindezek ellenére a születésszám csökkenéséért nem tehető felelőssé a fel¬
sőoktatás expanziója, ugyanis a legalacsonyabb gyermekszámot épp a középfokú
végzettségűek, különösen a szakmunkások körében figyelhetjük meg." A termé¬
kenység iskolai végzettség szerinti alakulása egy U alakú görbét mutat, mely
szerint az alacsonyabb és a magasabb végzettségi szint magasabb termékenysé¬
get, azaz nagyobb gyermekvállalási hajlandóságot mutat." További kutatások
pedig arra mutatnak rá, hogy (2018-ban) a homogám, vagyis azonos társadalmi
34 Uo., 139.
35 Kapitány Balázs: Gyermekvállalási kedv és termékenység Magyarországon - európai kitekintés¬
sel, Pannonhalmi Szemle, 31. évf., 2023/4, 32—45.
36 A házasságkötési magatartás változásának demográfiai jellemzői, Budapest, Központi Statisz¬
tikai Hivatal, 2017.
7 Gregor Anikó: A hazai ifjúság demográfiai jellemzői és az azt alakító tényezők, in Nagy Ádám
(szerk.): Margón kívül. Magyar ifjúságkutatás 2016, Budapest, Excenter Kutatóközpont, 2016,
7-35.
38 Magyarország, 2023, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 2024.
?9 Kapitány Balázs — Murinkó Lívia: Párkapcsolati változások, termékenységi trendek, in Kolosi
Tamás - Szelényi Iván — Tóth I. György (szerk.): Társadalmi Riport 2020, Budapest, Tárki, 2020,
146-170.
10 Kapitány Balázs: Bimodális (kétcsúcsú) termékenységi görbe Magyarországon - leíró eredmények
és lehetséges okok, Demogräfia, 61. évf., 2018, 121-146.
# Uo.
+ 26 +