Oldal 21 [21]
CSALÁD ÉS KARRIER? CSALÁD VAGY KARRIER
Lilla döntését a tanulmányok befejezéséről alapos mérlegelés, sok álmatlan
éjszaka előzte meg, amelyet csak súlyosbított az a tény, hogy fő referenciacso¬
portja, volt középiskolai évfolyamtársai mindannyian egyetemen tanultak, és
az ezzel járó életformát élték. Őket látva, történeteiket hallgatva hosszabb
időszak elteltével is gyakran megkérdőjelezte döntésének helyességét. , Nehezen
nyeltem le. Nagyon is nehezen, hogy én, aki világ életében a tanulást helyezte
előtérbe, most hirtelen abbahagyja, pont akkor, amikor épp belecsöppent, a sok
beletett munka és fáradalmak hirtelen a semmibe vesznek, és új szerepben kell
helytállnom."
Azonban kisgyermekének jelenléte, édesanyjára utaltsága, Lilla anyaságának
kiteljesedése mindannyiszor megadta a választ tépelődésére, biztosította dönté¬
sének helyességéről. Kezdeti kudarcélménye mára enyhült, döntése helyessége
felől négy év távlatából sincs kétsége.
ÖSSZEGZÉS
A fenti esettanulmányok két női egyetemi hallgató életpályájának kezdeti idő¬
szakát mutatják be. A két életút hasonlóan indult: a szorgalmas, tehetséges lányok
nagy szakmai reményekkel kezdték el egyetemi tanulmányaikat. Tartós párkap¬
csolatukban fiatalon váltak anyává, és mindketten örömmel fogadták a nem
tervezett, de vágyott új életeket. Ám az anyává válás ellentétes irányba mozdí¬
totta életpályájukat. Virág nagy erőfeszítéssel, a többgenerációs családi támoga¬
tást igénybe véve befejezte egyetemi tanulmányait, míg Lilla az anyaság mellett
döntött, feladva szakmai terveit.
A két nő társadalmi helyzete hasonló: mindketten vidékiek, családjuk első
gyermekei, elsőgenerációs értelmiségi pályáról álmodtak. Ugyanabban a felső¬
oktatási intézményben kezdték tanulmányaikat, melynek kedvező viszonyulása
— intézményes családtámogatási rendszer hiányában is — tanulmányaik sikeres
befejezésével kecsegtette őket. Eltérő életútjuk nemcsak a családi értékek, a szü¬
lői szerep és az anya társadalmi helyének eltérő felfogásáról, hanem a családi és
hallgatói közösségeik eltérő hozzáállásáról és az intézményes családtámogatási
eszközök esetlegességéről is tanúskodik.
Projektünk célja az egyetemeket olyan családbarát helyekké alakítani, ahol
a fiatal szülők nem kényszerülnek a család és a továbbtanulás közötti választás¬
ra, hanem egy érzékeny helyzetben, a kisgyermekes életszakaszban a felsőokta¬
tási intézmények erkölcsi és anyagi támogatását élvezve, társaikkal egyenlő
esélyekkel tanulhatnak.
s ]9 e