OCR
FÓRIS ÁGOTA kozik. A terminológiamenedzsment tehát tágabb fogalom, mint a terminográfia. Különösen fontos felhasználási területe a fordításorientált terminográfia."" A terminológiai munka jellemző tevékenységei közé az alábbiakat sorolják a szakirodalomban: a terminusok azonosítása, gyűjtése, elemzése és leírása; a terminusok osztályozása és ábrázolása; az esetlegesen hiányzó terminusok képzése és pótlása; a terminológiai rendszer terminusainak szabványosítása és érvényesítése; végül azok kezelése, rögzítése és közzététele." A terminológiai munka során ma már elengedhetetlen az informatikai eszközök, legfőképp a terminológiai munkát segítő szoftverek használata. A terminológiai munka során végzett tevékenységek eredményét elsősorban terminológiai adatbázisokban és tudásbázisokban jelenítik meg.? "A terminológiai adatbázis olyan elektronikusan tárolt terminológiai adatok összessége, amely onomasziológiai szemléletet követve készült, megalkotásának előfeltétele az adott szakterület fogalmi rendszerének felvázolása. Egy vagy több szakterület terminusait és a hozzájuk tartozó definíciókat tartalmazza egy vagy több nyelven."? Gyakori kérdés, hogy egy adott forrásmű a gyűjteményes adatbázis, a terminológiai adatbázis vagy a tudásbázis kritériumainak felel-e meg. A korábban (fent) adott meghatározás szerint ezek mind referenciaműveknek tekinthetők, amelyek a legfőbb adatok mellett sok más információt is tartalmazhatnak. Az adatbázis egy adott doménra vonatkozó adatokat tárol, hasonló jellemzőjű strukturált adatok gyűjteménye, amely alkalmas az adatok gyors lekérdezésére; általában elektronikus formátumú. A terminológiai adatbázis egy- vagy többnyelvű, terminológiai adatokat tartalmazó adatbázis, nemcsak címszavak szerepelnek benne, hanem úgynevezett fogalomazonosító szám, nemcsak nyelvi, hanem fogalmi és pragmatikai információkat is megadnak a készítői. A tudásbázis enciklopédikus és ontológiai ismereteket tárol, és nemcsak adatokat, hanem ismeretelemeket és szabályrendszereket is tartalmaz. A terminológiai adatbázisokban az adatoknak általában két, három vagy négy szintje van, pl. fogalmi szint, nyelvi szint, a terminus szintje, szószint. A terminológiai adatbázisok adatmezői a terminusokra, fogalmakra, definíciókra vonatkozó adatokon kívül más információkat is tartalmaznak, pl. a forrás adata, a készítő neve, vagy a létrehozás/módosítás időpontja. A legtöbb terminológiai 20 Lásd Fóris Ágota: Fordítás és terminológia. Elmélet és gyakorlat, Budapest, KRE-LHarmattan, 2020. Silvia Pavel: Didacticiel de terminologie, Ottawa, Le Pavel, 2004. Christian Galinski — Gerhard Budin: New trends in translation-oriented terminology management, in Sue Ellen Wright — Leland D. Jr. Wright (eds.): Scientific and Technical Translation, Amsterdam-bhiladelphia, John Benjamins, 1993, 209-215. 3 Sermann Eszter — Tamás Dóra Mária: Hogyan definiálhatjuk a fordítói adatbázist? Egy olasz és egy spanyol fordítói terminológiai adatbázis vizsgálata, in Károly Krisztina — Fóris Ágota (szerk.): Nyelvek találkozása a fordításban. Doktori kutatások Klaudy Kinga tiszteletére, Budapest, ELTE Eötvös, 2010, 113. D 8 19 DS + 44 »