Oldal 42 [42]
OCR
FÓRIS ÁGOTA nagyobb mennyiségben a magyar nyelv egyes jogait törvénybe iktató 1805. évi 4. tc. után kezdték kiadni, mivel létre kellett hozni a közigazgatás, a törvénykezés és a hivatali eljárás magyar szakszókincsét, amelyet a , Tiszti Szótárak"-nak nevezett szakszótárakban adtak ki. A Magyar Tudományos Akadémia is szakszótárak szerkesztésével és kiadásával kezdte a működését. A nyelvújítás idején a szakszótárakat jellemzően nem egy ember, hanem egy bizottság készítette, többnyire normatív céllal." A nyelvújítás idején létrehozott szakszókinccsel és az azt közreadó szótárakkal, a téma elméleti és gyakorlati kérdéseivel több öszszefoglaló kötet is foglalkozik," az 1922-ig kiadott szakszótárak adatai pedig megjelentek a Sági-féle bibliográfiában." A szakszótárak népszerűsége és jelentősége egészen a 20. század végéig megmaradt, amikor a lexikográfiában az 1990-es években lezajlott paradigmaváltás következtében" a digitális szótárak egyre népszerűbbé váltak a nyomtatott szótárakhoz képest; majd újabb jelentős változást hozott a 2010-es évekre a szemantikusweb-technológiák megjelenése és elterjedése," melynek következtében az online szótárak, adatbázisok és ontológiák készítése a korábbiaknál sokkal egyszerűbbé vált, ezzel pedig a szakszókincs közzététele is könnyebb lett.? Az utóbbi években Muráth Judit tett erőfeszítéseket a magyar szaklexikográfia eredményeinek összegyűjtésére, rendszerezésére, melyet tanulmánykötetben jelentettek meg," továbbá folyamatban van a magyar nyelvű szakszótárak és -lexikonok bibliográfiájának készítése." A nyelvészet és a természettudományok is megkülönböztetik egymástól a terminológiát és a nómenklatúrát (nevezéktant). Az egyes szaktudományok saját, önálló rendszert hoztak létre a szakterületek nómenklatúrájának kialakítására (pl. kémia, biológia, anatómia). A nómenklatúráknak vannak ugyan bizonyos egymással megegyező szabályai, de tudományterületenként alapvetően különböző szabályokat alkalmaznak. Nyelvtörténeti szempontból az egyes tudomány> Tolnai: A nyelvujitas, 1929. Uo.; Pais Dezső (szerk.): Nyelvünk a reformkorban, Budapest, Akadémiai, 1955. Sági István: A magyar szótárak és nyelvtanok könyvészete, (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 18.), Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1922. Fóris Ágota: Szótár és oktatás, Pécs, Iskolakultúra, 2002, 12—16. http://mek.oszk.hu/01800/01890/ (Letöltés: 2025. február 12.) Tóth Máté: A szintaktikai és aszemantikai paradigma. Egy globális hálózati metaadat-infrastruktúra felé, Magyar Terminológia, 3. évf., 2010/2, 183—214. Részletesen lásd Fóris Ágota: A szótár fogalma a magyar lexikográfiában, in Pintér Tibor — Pődör Dóra — P. Markus Katalin (szerk.): Szavak pásztora. Írások Magay Tamás tiszteletére, Szeged, Grimm, 2012, 22—38. Muráth Judit (szerk.): Magyar szaklexikográfia, Budapest, Tinta, 2020. Hu Arató Balázs — Muráth Judit et al. (szerk.): A magyarországi szakszótárak és -lexikonok bibliográfiája, 2019. https://szakszotar.lib.pte.hu (Letöltés: 2025. február 12.) Ismertetését lásd Muráth Judit: A magyarországi szakszótárak és -lexikonok bibliográfiájának elektronikus adatbázisa, Porta Lingua, 2020, 159-168. u a a 00 o = eo + 40 ¢
