Seite 29 [29]
A MAGYAR NYELV A TUDOMÁNYBAN. A TERMINOLÓGIA HELYE, SZEREPE ÉS FELADATAI
elmaradtak. A terminológiai és a fogalmi rendszer pontos elkülönítését és leírá¬
sát az ontoterminológiának nevezett irányzat fejlesztette magas szintre.?
A terminológiában a terminológiai munkák szükségességét általában a szak¬
mai kommunikáció megkönnyítésével indokolják, a terminust pedig pragmatikai¬
kommunikatív egységnek, jelentésegységnek, ismeretalakzatnak tekintik. Mor¬
fológiailag olyan, heterogén összetételű elemeket nevezünk terminusnak, amelyek
pragmatikailag hasonló funkciót töltenek be a szakmai kommunikációban.
Egyes tudományágak és szakmák fogalmi rendszere nagyobbrészt nemzetkö¬
zinek tekinthető, ennek megfelelően alakult ki a terminológiai struktúrájuk is
(például: természettudományok, a matematika egyes részei). Más szakterületek,
mint például a jog vagy a közigazgatás fogalmi és terminológiai rendszere or¬
szághatárokkal behatárolt, országos szintű. Vannak olyan szakterületek, amelyek
fogalmi rendszere nem tisztázott teljesen, és a terminológiai rendszerük nem
vagy csak részben épült ki. A terminológiai munkák fő feladata a fogalmi és
terminológiai rendszerek leírása, a fogalmak jellemzőinek megadása (általában
jelentésmegadás definíció segítségével, és a jelentésviszonyok leírása egy adott
doménen belül), valamint a terminusok nyelvi és pragmatikai jellemzőinek meg¬
állapítása és lejegyzése. Főszerepet kapnak tehát a terminológiai munkában
a denotátumok, és másodlagossá válnak a nyelvi jelek. Ebben a vonatkozásban a
terminológia szoros kapcsolatot mutat a számítógépes ontológiával, amely
a fogalmakat szintén kapcsolatrendszereikben értelmezi, és feladatának tekinti
a kapcsolatokra vonatkozó azon információk megadását, amelyekbe az ontoló¬
giai rendezés meghatározott szabályai szerint azok tartoznak.
A terminológiának többféle ága keletkezett, és ennek megfelelően többféle
megközelítés és módszer létezik, például a Wüster-féle hagyományos (a szabvá¬
nyosításhoz közel álló) terminológiatan," a Cabre-fele forditäsorientält termino¬
lógiai harmonizáció," a 2000-es évek jelentős irányzata, a szociokognitív termi¬
nológia," valamint az ontoterminológia."
w
Christophe Roche - Marie Calberg-Challot - Luc Damas - Philippe Rouard: Ontoterminology
— A New Paradigm for Terminology, in KEOD 2009 - Proceedings ofthe International Conference
on Knowledge Engineering and Ontology Development, Funchal-Madeira, Portugal, October 6-8,
2009, 321-326.
Eugen Wüster: Einführung in die Allgemeine Terminologielehre und Terminologische Lexikographie
I-II, Wien — New York, Springer, 1979.
Maria Teresa Cabré: Terminology. Theory, Methods and Applications, (Terminology and Lexico¬
graphy Research and Practice 1), Amsterdam-Philadelphia, John Benjamins, 1998.
Rita Temmerman: Towards New Ways of Terminology Description. The Sociocognitive Approach,
(Terminology and Lexicography Research and Practice 3), Amsterdam-Philadelphia, John
Benjamins, 2000.
Roche - Calberg-Challot - Damas — Rouard: Ontoterminology - A New Paradigm for Terminology,
2009.
>
u
a
a
+. 27°