Oldal 45 [45]
1. Szociálpedagógia és a szociálpedagógus által működtetett csoportmunka sajátosságai | 43
van szó, hiszen a feltétel nélküli pozitív elfogadás légkörének köszönhetően az
egyén úgy vállalhatja véleményét a többiek előtt, hogy annak nincsenek követ¬
kezményei (nincs osztályzat, csak a csoport létezik vonatkoztatási keretként).
Természetesen az oktatás szervezési módjai is nagyban hozzájárulnak az
egységesség és a differenciáltság megteremtéséhez, így van nagy jelentősége
annak, hogy milyen célt és tartalmat szánunk annak a csoportmunka-fogalom¬
nak, amelyről gondolkodunk.
A pedagógiában használt csoportmunka során megkülönböztetünk , elsődle¬
gesen nevelési céllal vagy elsődlegesen oktatási céllal szerveződött csoportokat"
(M. Nádasi, 1986).
A nevelő célzatú csoportmunka G. Donáth (1980) szerint közelebb áll a szoci¬
ális csoportmunkához, hiszen ott a kortársak egymásra hatásáról van szó, ahol
egymást bátorítják, erősítik, aktivizálják, miközben a pedagógus is jelen van a
beszélgetéseken, és viselkedésével, véleményével befolyásolhatja a gyermekek
értékítéleteit. Ez a légkör azonban nyitottabbá teszi a gyermeket a vélemények
kinyilvánítására és befogadására.
Ezeknek a csoportoknak különböző változatairól tesz említést több szerző
(pl. nyitott csoport, zárt csoport, cél-csoport, mikrocsoport, szabad csoport).
Mindegyikre jellemző, hogy ezek a csoportok nem, vagy csak esetlegesen kap¬
csolódnak az oktatási folyamathoz. Az oktatási célból működtetett csoportok
létrejötténél nagyon fontos a csoportszervezés, csoportképzés mikéntjének
alakulása, illetve a feladat kiadása, amire több kutató is felhívta a figyelmet
(Buzás 1980). A feladat fontossága a szociális csoportoknál is elsődleges lesz,
ám a feladatok bevitelét a csoportvezető részéről tájékozódás előzi meg, hiszen
a csoport szociokulturális sajátosságainak megfelelő gyakorlattal közelíti meg
azt a problémát.
Az oktatás során használt csoportmunka tulajdonképpen közvetett pedagó¬
giai hatásként érvényesül pedagógus és tanuló viszonyában. A közvetett hatás
lényege az, hogy , a közösségi hatások tervszerű irányításával a közösségen ke¬
resztül hatunk az egyénre" (Bábosik és M. Nádasi 1975).
A közvetett hatásban fontos szerephez jut a létrejött kollektíva, amelynek
kialakulási folyamata a következő:
e , A kollektíva kialakulásának célját a nevelő meghatározza."
e , A kollektíván belül szerepekhez jutnak a tagok, mely során a
pedagógus a pozitív szereplőket erősíti."
e , Teljes értékű kollektíva alakul ki, társadalmilag pozitív célok,
perspektívák, a közösség tagjainak aktív felelősségteljes
viselkedése, kollektív öntudat, optimista csoportlégkör,