OCR Output

38 | I.ELMÉLETI KÖZELÍTÉSEK

szakmák elsajátításánál a személyiségfejlesztő módszereket tartalmazó képzés
meghatározó lehet (Szebeni 2009).

Terápiás beállítódás: a csoportvezető beállítódása, amely képes megterem¬
teni az önreflexió lehetőségét a csoportban. Másrészt ez a beállítódás azt is
jelenti, hogy a vezető a csoporttagokról mint páciensekről gondoskodik, figyel
fejlődésükre, így gyógyító csoportként értelmezi a társas alakzatot.

A fentiekből is látszik, hogy nagyon sok fogalom mögött meghúzódó tartal¬
mi definíció alkalmas lenne pedagógiai vagy szociális csoportok jelenségeinek
leírására is, ha nem kapcsolódna hozzájuk a , terápia" kifejezés. A csoportmun¬
ka tehát azért, mert társas térben zajló tevékenység, olyan folyamatokkal jelle¬
mezhető, amelyek alkalmasak a pedagógia és a szociális segítés területén való
alkalmazásra. A pedagógiai folyamatban az információátadás során a változás
a cél, amely a gyermek ismeretében és személyiségében is bekövetkezik. Így van
ez a szociálpedagógus által vezetett csoportoknál is. Bár nem elsődleges cél
a változás, de a hátrányos helyzet kompenzálására létrejött csoport, amely az
iskolába való sikeresebb beilleszkedést tűzi ki célul, olyan változásokat képes
indukálni a tagokban, amely változásoknak köszönhetően sikeresebb lehet a
tagok iskolai teljesítménye, szociális viselkedése. A változáshoz interakciókra
van szükség. Az interakciót Keményné (1989) alapján ,az embereknek társas
helyzetben lezajló, kölcsönös, egymáshoz viszonyított viselkedéseként" értel¬
mezzük. Az interakciók mellett a változás szempontjából Yalom (1970) az aláb¬
biakat tekintette még lényeges tényezőknek:

e Információközlés: célja, hogy megszüntesse az esetleges
bizonytalanságot, amely a csoport elején a tagok egy
általános sajátossága. Amennyiben az információt
a tagok adják egymásnak, az információ a csoport
kohézióját is befolyásolhatja és építheti.

e Reménysugalmazás: a csoport vezetője teszi a tagok
felé, ami segítheti őket abban, hogy bízzanak a csoport
erejében. Amennyiben a csoport vezetője képes arra, hogy
sugalmazni tudja az adott helyzettel való megküzdés
lehetőségét, a tagokra ez építő hatással lehet.

e Egyetemlegesség és különbözőség: lényege, hogy az egyén
talán nem is gondolja, hogy a problémájával nincs
egyedül, illetve más is lehet hasonló helyzetben. Ennek
felismerése a csoportban erőt adhat a tagoknak, illetve
mások problémáinak meghallgatása és megértése
segíti a saját problémáját megosztó tagot.