OCR
36 | I.ELMÉLETI KÖZELÍTÉSEK A szociális csoportok sajátosságainak megértéséhez még egy tényezőre rá kell irányítani a figyelmet. A szakma az 1960-as és 1970-es években három modellel próbálta leírni a szociális csoportok lényegét. Ezek a következők: társadalmi celmodell, gyögyitö modell, reciprok modell. A tärsadalmi celmodell kidolgozöja Wiener (idezi Papell &s Rothman 1980). Legfontosabb fogalmai - a társadalmi tudatosság és a társadalmi felelősség - és a modell alapján kitűzött célok arra irányulnak, hogy a csoport tagjait képessé tegyék arra, hogy bekapcsolódjanak a társadalom demokratikus folyamataiba. A csoporttartalma lehet megbeszélés, tanulás és társadalmi érdekű tevékenység. Úgy gondolkodtak az ilyen jellegű csoportok működéséről, hogy szoros összefüggés van az egyén lelki egészsége és a társadalomban elfoglalt helye között. A csoport abban tud segíteni az egyénnek, hogy megtalálja a helyét a társadalomban. A gyógyító modell leírásában főleg a megelőzésre, illetve a rehabilitációra helyezték a hangsúlyt. A csoport tagjaira ebben a modellben beilleszkedési problémák jellemzőek, és a csoport az egyén gyógyításának az eszköze, azaz új adaptációs lehetőséget kínál a tag számára. Ez a modell inkább az egyénre koncentrál, az őt körülvevő környezettel nem foglalkozik, és komoly áthallásokat mutat a csoportterápiával. A reciprok modell Philips (1957), Schwartz (1961) és Shulman (1992) nevéhez köthető. Szerintük a csoport fő feladata, hogy kölcsönös segítségnyújtási rendszert hozzon létre a tagok között. A modell összhangot próbál teremteni a kliens szükségletei és a társadalmi elvárások között. Mindhárom modell más oldalról közelít a csoportmunka célja és feladatrendszere felé, ám Papell és Rothman (1980) azt hangsúlyozzák, hogy , nem képesek a modellek a csoportmunka lényegi leírására, és tovább folyik a szociális munkán belül a csoportmunka fogalmának tisztázása." A pszichológiai csoportok, valamint a szociális csoportok sajátosságainak bemutatása után, még mielőtt rátérnénk a pedagógiában használt csoportmunkára, érdemes azzal a ténnyel foglalkozni, amely miatt a csoportok felé irányult a különböző szakmákat képviselő gondolkodók figyelme. A következőkben a csoport hatásait tekintjük át. Ennek bemutatása során csak a csoportmunka elmélete szempontjából fontos elemeket, összetevőket emelem ki.