A szociális csoportok sajátosságainak megértéséhez még egy tényezőre rá
kell irányítani a figyelmet. A szakma az 1960-as és 1970-es években három mo¬
dellel próbálta leírni a szociális csoportok lényegét. Ezek a következők: társa¬
dalmi celmodell, gyögyitö modell, reciprok modell.
A tärsadalmi celmodell kidolgozöja Wiener (idezi Papell &s Rothman 1980).
Legfontosabb fogalmai - a társadalmi tudatosság és a társadalmi felelősség - és
a modell alapján kitűzött célok arra irányulnak, hogy a csoport tagjait képessé
tegyék arra, hogy bekapcsolódjanak a társadalom demokratikus folyamataiba.
A csoporttartalma lehet megbeszélés, tanulás és társadalmi érdekű tevékenység.
Úgy gondolkodtak az ilyen jellegű csoportok működéséről, hogy szoros összefüg¬
gés van az egyén lelki egészsége és a társadalomban elfoglalt helye között. A cso¬
port abban tud segíteni az egyénnek, hogy megtalálja a helyét a társadalomban.
A gyógyító modell leírásában főleg a megelőzésre, illetve a rehabilitációra he¬
lyezték a hangsúlyt. A csoport tagjaira ebben a modellben beilleszkedési problé¬
mák jellemzőek, és a csoport az egyén gyógyításának az eszköze, azaz új adaptá¬
ciós lehetőséget kínál a tag számára. Ez a modell inkább az egyénre koncentrál,
az őt körülvevő környezettel nem foglalkozik, és komoly áthallásokat mutat a
csoportterápiával.
A reciprok modell Philips (1957), Schwartz (1961) és Shulman (1992) nevéhez
köthető. Szerintük a csoport fő feladata, hogy kölcsönös segítségnyújtási rend¬
szert hozzon létre a tagok között. A modell összhangot próbál teremteni a kliens
szükségletei és a társadalmi elvárások között.
Mindhárom modell más oldalról közelít a csoportmunka célja és feladatrend¬
szere felé, ám Papell és Rothman (1980) azt hangsúlyozzák, hogy , nem képesek
a modellek a csoportmunka lényegi leírására, és tovább folyik a szociális mun¬
kán belül a csoportmunka fogalmának tisztázása."
A pszichológiai csoportok, valamint a szociális csoportok sajátosságainak
bemutatása után, még mielőtt rátérnénk a pedagógiában használt csoportmun¬
kára, érdemes azzal a ténnyel foglalkozni, amely miatt a csoportok felé irányult
a különböző szakmákat képviselő gondolkodók figyelme. A következőkben a
csoport hatásait tekintjük át. Ennek bemutatása során csak a csoportmunka
elmélete szempontjából fontos elemeket, összetevőket emelem ki.