OCR
1. Szociálpedagógia és a szociálpedagógus által működtetett csoportmunka sajátosságai | 35 Szakirodalmi kutatásunk eddigi történetében ez a coyle-i gondolatsor tekinthető az egyik nagyon fontos mérföldkőnek, hiszen megjelent egy szerző és egy nemzetközi szövetség, amely kísérletet tett arra, hogy leírja és deklarálja, hogy mi a feladata annak a szakembernek, aki nem pszichológus, és nem klinikai alkalmazással használja a csoportmunkat mint munkaformat. A fentebb említett állásfoglalás jelentős momentum a csoportmunka fogalmi használatának fejlődésében. Így jelenhet meg a szociálpedagógus munkaformái között is a csoportmunka. A fenti meghatározásból egy fogalom tisztázásra szorul. A csoportmunkás feladatai közé tartozik a , csoportos interakciók" szervezése, hiszen Moreno (1959) és Lewin (1975) óta tudjuk, mi történik a csoportban, és hogyan alakulnak a tagok között a csoportfolyamatok beszélgetéseken keresztül. A , csoporttagok fejlődését és a célok elérését" is el tudjuk helyezni, hiszen már az első csoportterápiás ülésnél Pratt (idézi Rudas 1990) leírta, hogy azok a tüdőbetegek, akik részt vettek a csoportos beszélgetéseken, jobban fejlődtek és gyógyultak, mint akik nem vettek részt ilyen tevékenységben. Annak meghatározásával azonban, hogy a szociális csoporttal dolgozó szakember mit érthet , programtevékenység" alatt, adós maradt a szakirodalom. Láthattuk a terápiás csoportoknál (Slavson 1943, , tevékenységi csoportterápia"), hogy mit tartanak fontosnak a csoporttevékenység során. A programtevékenység leírása és tartalma azért is nagyon fontos, mert a szociálpedagógus által működtetett csoportok közelebb állnak a szociális csoportokhoz, mint a terápiás csoportokhoz. A szociálpedagógus által szervezett csoportok a pedagógiai nevelő jellegű tevékenységek dominanciájával írhatók le, és nagyon fontos meghatároznunk a programtevékenységet, amely kijelöli a csoportmunka tartalmát, amelyet a szociálpedagógus egy programtervben készít el. Csak így tudjuk megmondani, hogy az interakciókat terelgető csoportvezető, aki közben segíti a tagokat céljaik elérésében, ezt hogyan, milyen eszközökkel teszi. Ezért lesz nagyon fontos a programtevékenység tisztázása a szociálpedagógus csoportmunka jellemzőinek fejezetében. Mindezek után nézzük meg, mit mond a szociális munkában használt csoportmunkáról egy másik szerzőpáros. Toseland és Rivas szerint ez a tevékenység , emberek kis csoportjával végzett, célorientált munka, amely szocioemocionális igényeket elégít ki, és feladatok végrehajtása érdekében történik" (Toseland és Rivas 1997b). Számunkra a szocioemocionális igények lesznek a fontosak, hiszen ebből látszik, hogy a csoportmunka során nem terápia történik, ám foglalkozni kell azzal, ahogyan az egyén megéli a helyzetét, problémáját, illetve azzal a környezettel is, amelyben él. A társas helyzet az összetartozással kötődéseket alakíthat ki a tagokban. Az együttesség elfogadó légkörében a tagokat érintő kérdésekről feladatokon keresztül lehet beszélgetni, ezzel szociális tanulás alakul ki.