OCR
26 ] I.ELMÉLETI KÖZELÍTÉSEK hiszen ez egy kevésbé használt munkaforma. A csoport a zártságával, titoktartásával misztikus hangulatot alakíthat ki maga körül, és ez a kívülállót elbizonytalaníthatja, akár a csoport , ellenségévé" teheti. Ezért nagyon fontos ebből a történeti tényből levonni a következtetéseket, és hangsúlyt fektetni arra, hogy amikor egy intézményben csoporttal dolgozunk, vagy egy munkahelyen új szolgáltatásként csoportmunkát vezetünk be, akkor nemcsak a tagokat, hanem az ott dolgozókat is informáljuk a csoportok működési sajátosságairól. Ellenkező esetben a csoportmunkát ellehetetlenítheti a támogató környezet hiánya. Közben a társadalomtudományokban is egyre fontosabbá vált a kiscsoportok sajátosságait leíró terület, így az 1930-as években kialakult és teret nyert a szociálpszichológia. Coyle (1930) a természetes-mesterséges, formális-informális csoportok leírásával gazdagította a csoportmunka irodalmát, de valójában az 1960-as évek jelentik a csoportkutatások fénykorát. Felismerték, hogy a csoport hat az egyén értékrendszerére, viszonyulásaira, viselkedésére, ezért a kutatási felület kibővült. Newcomb és Sherif (idézi Aronson 1992) megfigyelései a csoportnormák alakulására, majd Asch, Sherif és Allport (idézi Forgach 1993) vizsgálatai, amelyek arra irányultak, hogy az egyén megítélését hogyan befolyásolja a csoporthelyzet, nagyban gazdagították a csoportmunka irodalmát. Az első amerikai analitikusok egyike volt 1925 körül Trigant Burrow (idézi Szőnyi 2005), aki magánrendelések keretében szervezett csoportokat, és a terápiát csoportanalízisnek nevezte el. A folyamat fókuszába a spontaneitás, a közvetlenség, az ,itt és most" interakciók, az érzések, a nonverbális jelzések megértése került. Amerikában a csoport-pszichoterápia atyjának mégis Samuel Slavsont (1943) tekintik, aki 1934-ben indította el klinikai programját. Magatartászavarban szenvedő gyerekek számára hozta létre az Activity Group-ot, azaz a tevékenységcsoportot. A hangsúly a cselekvésen, önkifejezésen és az elmondáson van. Ő vezette be a csoportdinamika fogalmát a nem terápiás csoportok vonatkozásában. A szociälpszicholögiai kiscsoportkiserleteknek köszönhetöen - a northfieldi kísérlethez hasonlóan - Amerikában (Massachusetts) is létrejött a National Training Laboratories (NTL), ahol első éveiben Lewin (1975) is dolgozott. Kidolgoztak egy módszert, a T-csoportot, azaz atréningcsoportot az alábbi jellemzőkkel: e ,a tanulás eszköze, ahhoz, hogy bátorítsunk változást a társas rendszerben, e új lehetőség, hogy megértsük az egyéni fejlődést és a csoportalakulást."