Seite 38 [38]
Eltérő nemzedéki perspektívák
Szabó Dezső és a népi szociográfusok kapcsolata
A társadalom radikális átalakítását célzó Szabó Dezső-i , magyar forradalom"
értelmezése után koncepciójának a két világháború közötti időszakban kifejtett
hatását vizsgálom. Közismert, hogy Szabó Dezső közírói és irodalmi munkássá¬
ga jelentős hatást gyakorolt a korszak közéletére. Vargabetűkkel tarkított mun¬
kássága, ha változó intenzitással is, de folyamatosan az érdeklődés homlokterében
állt. Írásai és előadásai azonban különösen a fiatalokat szólították meg. Ök ke¬
pezték a húszas évek elején kialakuló rajongótáborát, és ők voltak azok, akik
eszméinek megvalósítására eltökélten vállalkoztak. Nem készült még el a kérdés¬
kör monografikus feldolgozása, de az egyébként nagyon különböző irányt kép¬
viselő szerzők — Lukács György (1945; 1947), Gombos Gyula (1975), Borbándi
Gyula (1989) és Szabó Miklós (1989; 2000) — is egyetértenek abban, hogy Szabó
Dezső munkássága nagyban hatott a harmincas évek népi szociográfusaira is.
Szabó Dezső nemzeti radikalizmusa a harmincas években jelentkező új gene¬
ráció tagjainak többsége számára , útmutatóul" (Monostori 2018a; 2018b; 2018c)
szolgált. Azonban Németh László alapos reflexióin (Németh 1992]; 1999a) kívül
a népi mozgalom tagjai meglehetősen kevés alkalommal hivatkoznak Szabó élet¬
művére. Elszórt megjegyzéseikből inkább csak a munkásságához fűződő ambi¬
valens viszonyuk világlik ki, mintsem az utat kijelölő előd iránti feltétlen csodá¬
lat. Ebben a fejezetben két összefüggést vizsgálok. Egyrészt azt értelmezem, hogy
miért hatott Szabó munkássága elementáris erővel az őt követő generációra.
Másrészt arra keresem a választ, hogy a Szabó köpönyegéből kibújó népieknek
miért voltak fenntartásai a harmadikutas gondolat megalkotójával szemben.
Hasonlóan a korábbi fejezethez, a jelzett kérdésköröket itt is tudásszociológiai
nézőpontból elemzem; közelebbről pedig az egyes generációk eltérő társadalmi
helyzetének és különböző percepciós sémájának a hatását vizsgálom.
A szellemi hatások, szembenállások értelmezésekor ez a megközelítés nem vi¬
tatja el a vizsgált szerzők munkássága aprólékos, filologikus feldolgozásának szük¬
ségességét és mindazokat az elemzési szempontokat, amelyek a történeti és eszme¬
történeti kutatást kijelölik, azonban a szerzőkre, generációkra ható társadalmi
tényezőket is hangsúlyozottan számba veszi. Abból indulunk tehát ki, hogy min¬
den szerző és irányzat gondolkodása tükrözi a társadalmi hatásokat, vagyis a tu¬
dásszociológiai értelmezés azt állítja, hogy a világ megragadásának perspektívája