Oldal 29 [29]
SZABÓ DEZSŐ SZABADON LEBEGŐ TÁRSADALMA " 27
Nem véletlen tehát, hogy a történetiség szempontja lényeges elem a Szabó Dezső-i
megközelítésben. Ezentúl annak a strukturális elemzésnek a szándéka is megje¬
lenik nála, amelyet az új társadalomtudományok (elsősorban a szociológia) né¬
zőpontja hoz magával, és amely generációja tájékozódásának egyik legfontosabb,
a modernséget és az újszerűséget megjelenítő perspektívája lesz.
Ezek a léthelyzetből következő jegyek teszik érthetővé, hogy Szabó Dezső
indulatos kirohanásai a társadalom vezetésére bejelentkező társadalmi csopor¬
tokkal szemben nem csupán felszíni jelenségeket megragadó pamfletek, hanem
protoszociológiai kísérletek arra, hogy e csoportok sajátos jegyeit megragadhassa
(Szabó Dezső 2003]). Szabó ugyanis az egyes csoportok alkalmatlanságának len¬
dületes és színes ábrázolása során megpróbálja rekonstruálni e csoportok törté¬
netiségét. Az elemzései ekképpen arra törekednek, hogy azok egyrészt rekonst¬
ruálják az egyes társadalmi csoportokat kijelölő történelmi helyzeteket. Másrészt
annak bemutatására fókuszál, hogy ezek a történeti kondíciók mennyiben hatá¬
rozzák meg az adott csoportok cselekvéseit és ideológiai pozícióját. A hagyomá¬
nyos elit, vagy a zsidósággal azonosított modern polgárság társadalomtörténeti
kondícióinak számbavétele vezet el ahhoz a következtetéséhez, hogy ezek a cso¬
portok nem alkalmasak a társadalom vezetésére. Ez a belátás közírói és irodalmi
munkásságában ( Az elsodort falu; Segítség; Feltámadás Makucskán; stb.) egyaránt
jelen van.
Az egyes társadalmi csoportok részint szaktudományos (történeti és társadal¬
mi) elemzése, részint gyilkos erejű publicisztikája tartozik Szabó Dezső legismer¬
tebb munkái közé (Szabó Dezső 2003h; 2003i; 2003]). A jövő politikáját meg¬
fogalmazó programja számára azonban ezek az írások csak eszközök. Ő a társa¬
dalom radikális átalakításához a maguknak ezt a szerepet vindikáló csoportok
helyett akarja meglelni azt a réteget, amely valóban , tengelye" lehet a változásnak.
Mint közismert, Szabó Dezső a parasztságban találja meg ezt a társadalmi cso¬
portot. E fordulat értelmezése azonban megkívánja azt, hogy az első világháború,
mint sorsesemény ( Tengelyi 1998), hatására is kitérjek.
A nagy háborút közvetlen közelről megélő Szabó Dezső számára az esemé¬
nyek a társadalmi elitről elmondottakat igazolják vissza. A nemzetet a háborúba
vezető és a munkásokat, parasztokat veszejtő vagy őket kiszolgáltatott helyzetbe
hozó hagyományos elit és a háborúban gazdaságilag jelentősen gyarapodó mo¬
dern polgárság Szabó Dezső számára egyaránt elvetendők, mint olyan társadal¬
mi erők, amelyek a közösség határhelyzetében is csak a saját partikuláris osztály¬
érdekük mentén cselekednek. Vagyis demonstratív módon a magánérdekeket
a közösségi érdekek elé helyezik. Azonban a világháború és az utána következő
összeomlás nemcsak a kétpólusú társadalom elitjének az ország vezetésére való
alkalmatlanságát bizonyítja be számára, hanem Szabó értelmezése szerint a hu¬
manizmus ideológiájának csődjét is megmutatta. A liberális racionalisták