Oldal 23 [23]
OCR
SZABÓ DEZSŐ SZABADON LEBEGŐ TÁRSADALMA + 21 Megközelítésem szerint ez az a generációs közeg, amely Szabó Dezső szellemi pozícióját is alapvetően meghatározza. Világlátásának nemzedéki élménye, hogy a hagyományos nemesi elit nézőpontja immár nem képes adekvát válaszokat adni a társadalmi kérdésekre. A nemzet ezer évét saját történelmeként ünneplő rendi csoport világlátása elleni fellépés határozza meg Szabó Dezső korai közírói tevékenységét. Harcos publicisztikái, Adyhoz hasonlóan, a magyar ugar elmaradottságát ostorozzák, és a hagyományos elitnek a társadalom vezetésére való alkalmatlanságára mutatnak rá (Szabó Dezső 2003e; 2003g). Az országos ismertséget hozó munkák Szabó számára látszólag azt az utat jelölik ki, amely a hasonló társadalmi csoportból érkező Ady számára is logikusan adódik. Szabó Dezső útkeresései — programtervek a nemzedéki alternativak kontextusaban Mint láttuk, a hagyományos elit társadalomképének és politikájának tagadása Szabó Dezsőt az ekkorra már kétpólusúvá vált közélet másik csoportosulásához, a nyugatosokhoz viszi. A romantikus konzervatív nézőponttal szemben kínálkozó liberális racionalista perspektíva jelöli ki a századforduló után induló polgári radikálisok körének pozícióját. A Nyugat folyóirat vonzásában bontakozhat ki Szabó Dezsőnek az a közírói munkássága, amely nem csupán élesen támadja a hagyományos elit csoportjait (mindenekelőtt a politikai elitet és a nagybirtokosságot jelentő arisztokráciát) és szakrális intézményrendszerét (az egyházakat), hanem naprakészen reflektál a legújabb modern törekvésekre (a szimbolizmusra, a futurizmusra) is. Ezek amunkák avatják a szerzőt a modernitás egyik leghatásosabb szószólójává. Másfelől Szabó Dezső szellemi pozíciója nem csupán a hagyományos elittel szembeni fenntartásokkal jellemezhető. Az erdélyi (kolozsvári) kisnemesi családból származó szerző társadalomképe magán viseli e közeg csoportsajátosságait és kiútkereséseit. E társadalmi rétegnek a nemzeti hagyománnyal való azonosulása a szűkebb családi közegben együtt jár 1848 szellemének élénk jelenlétével és a nemzeti gondolat kurucos képviseletével (Szabó Dezső 1996; Veres 2013; Kovács 2014). Mindezeket a kondíciókat az Erdélyben erőteljesebben jelen lévő és a családban is alapvető tájékozódást jelentő vallásosság hatása egészíti ki. Ez (az Adynál is meglévő) gyerekkori, elsődleges szocializációs közeg (vö. Berger— Luckmann 1998) teremti meg azt a gondolkodás struktúráit alapvetően befolyásoló léthelyzetet, amin a későbbi társadalmi hatások megszűrődnek. Ezek a társadalmi meghatározottságok magyarázzák azt a dinamikát, amely a saját világértelmezését kereső Szabó Dezsőt a kétpólusú nyilvánosság hol egyik, hol másik csoportjához kapcsolja.
