Oldal 23 [23]
SZABÓ DEZSŐ SZABADON LEBEGŐ TÁRSADALMA + 21
Megközelítésem szerint ez az a generációs közeg, amely Szabó Dezső szellemi
pozícióját is alapvetően meghatározza. Világlátásának nemzedéki élménye, hogy
a hagyományos nemesi elit nézőpontja immár nem képes adekvát válaszokat adni
a társadalmi kérdésekre. A nemzet ezer évét saját történelmeként ünneplő rendi
csoport világlátása elleni fellépés határozza meg Szabó Dezső korai közírói tevé¬
kenységét. Harcos publicisztikái, Adyhoz hasonlóan, a magyar ugar elmaradott¬
ságát ostorozzák, és a hagyományos elitnek a társadalom vezetésére való alkal¬
matlanságára mutatnak rá (Szabó Dezső 2003e; 2003g). Az országos ismertséget
hozó munkák Szabó számára látszólag azt az utat jelölik ki, amely a hasonló
társadalmi csoportból érkező Ady számára is logikusan adódik.
Szabó Dezső útkeresései — programtervek a nemzedéki
alternativak kontextusaban
Mint láttuk, a hagyományos elit társadalomképének és politikájának tagadása
Szabó Dezsőt az ekkorra már kétpólusúvá vált közélet másik csoportosulásához,
a nyugatosokhoz viszi. A romantikus konzervatív nézőponttal szemben kínál¬
kozó liberális racionalista perspektíva jelöli ki a századforduló után induló pol¬
gári radikálisok körének pozícióját. A Nyugat folyóirat vonzásában bontakozhat
ki Szabó Dezsőnek az a közírói munkássága, amely nem csupán élesen támadja
a hagyományos elit csoportjait (mindenekelőtt a politikai elitet és a nagybirto¬
kosságot jelentő arisztokráciát) és szakrális intézményrendszerét (az egyházakat),
hanem naprakészen reflektál a legújabb modern törekvésekre (a szimbolizmusra,
a futurizmusra) is. Ezek amunkák avatják a szerzőt a modernitás egyik leghatá¬
sosabb szószólójává.
Másfelől Szabó Dezső szellemi pozíciója nem csupán a hagyományos elittel
szembeni fenntartásokkal jellemezhető. Az erdélyi (kolozsvári) kisnemesi család¬
ból származó szerző társadalomképe magán viseli e közeg csoportsajátosságait
és kiútkereséseit. E társadalmi rétegnek a nemzeti hagyománnyal való azonosu¬
lása a szűkebb családi közegben együtt jár 1848 szellemének élénk jelenlétével
és a nemzeti gondolat kurucos képviseletével (Szabó Dezső 1996; Veres 2013;
Kovács 2014). Mindezeket a kondíciókat az Erdélyben erőteljesebben jelen lévő
és a családban is alapvető tájékozódást jelentő vallásosság hatása egészíti ki. Ez
(az Adynál is meglévő) gyerekkori, elsődleges szocializációs közeg (vö. Berger—
Luckmann 1998) teremti meg azt a gondolkodás struktúráit alapvetően befolyá¬
soló léthelyzetet, amin a későbbi társadalmi hatások megszűrődnek. Ezek a tár¬
sadalmi meghatározottságok magyarázzák azt a dinamikát, amely a saját világ¬
értelmezését kereső Szabó Dezsőt a kétpólusú nyilvánosság hol egyik, hol másik
csoportjához kapcsolja.