Page 22 [22]
20 +A MAGYAR TARSADALOMFEJLODES HARMADIKUTAS ÉRTELMEZÉSEI
perspektívája már határozottan túlmutat a korábbi generációk által kijelölt moz¬
gástéren. A perspektívaváltás sok tényezőből fakad. Ez a nemzedék már a hazai
viszonyok alaposabb ismeretével felvértezve értelmezi a magyar társadalmat, és az
így nyert társadalomképet immár személyes tapasztalatok alapján tudja ütköz¬
tetni a nyugat-európai társadalomfejlődés sajátosságaival. A korabeli, nyugati
szellemi irányzatok hatása és azok adaptálása is ennek a generációnak a sajátja.
Legfőképpen pedig e nemzedék szellemi ébredésének idejére esik, hogy jelentő¬
sebb megkésettséggel, de Magyarországon is bekövetkezik a szellemi nézőpontok,
Nyugaton már a XIX. század elején jelen lévő, megkettőződése.
A magyar társadalomfejlődés és eszmetörténet sajátossága ugyanis az, hogy
a közéleti diskurzust és a politikai elit nézőpontját egészen a XIX. század végéig
a liberális nézőpont primátusa jellemzi." Eszmetörténetileg a döntő változás
akkor következik be, amikor a hagyományos elit pozícióját megingató agrárválság
és a rendi társadalomban nem privilegizált társadalmi csoportok (az ún. , modern
polgárság") sikeressége új helyzetet eredményez. A kapitalista átalakulás idején
ez hozza magával azt, hogy a hagyományos politikai elit egyes csoportjainak ve¬
zetésével kibontakozik az elvi antiliberalizmus politikai képviselete (Szabó M.
1989a). A magyar konzervatív politikai gondolkodás előretörése teremti meg azt
az ideológiai dualizmust, ahol a jelen kérdéseire a romantikus konzervatív és li¬
berális racionalista alternatíva fogalmazódik meg immár Magyarországon is."
Szabó Dezsőék generációja az első nemzedék, amely ebben a szellemi közegben
és a nyugati tapasztalatokkal, eszmékkel felvértezve igyekszik tájékozódni.
Ennek a generációnak közös jellemzője, hogy egyaránt reflektálnak a hagyo¬
mányos nemesi elit és az újsütetű polgárság kettőssége által meghatározott hely¬
Zetre és az ország pozíciójára a nyugati társadalomfejlődéshez viszonyítva. Az , új
idők új dalaival" jelentkező Ady, a nyugatosok új nemzedéke, a Vasárnapi Kör
eszmei radikalizmusa, a Tärsadalomtudomänyi Tärsasäg konzervativjai (pl.
Geőcze Sarolta), az anarchoszindikalizmus hazai képviselői (Szabó Ervin,
Batthyány Ervin) hasonlóképpen azt a nemzedéki léthelyzetet jelenítik meg, amely
új módon fogalmazza meg a politikai közösség képviseletének a kérdését (vö. Nagy
1993a). Az eltérő irányokban a közös nemzedéki tapasztalatokon túl természete¬
sen megjelenik a különböző osztályhelyzetek szerepe. A különbözőségek ellenére
a nemzedék tagjai között egyaránt megfogalmazódik a szándék, hogy a kor kihí¬
vásaira a korábbi generációkhoz képest radikálisan más választ adjanak és a társa¬
dalom integrálódásának kérdését is alapvetően másképp szemléljék.
: A XIX. századi magyar konzervativizmus lényegében a kor liberális felfogását követte a társadal¬
mi reform tartalmait illetően. Sajátos jegye nem elvi síkon fogalmazódott meg, hanem a társadalmi
reform gyorsaságát illetően (Szabó M. 19892).
* A magyar konzervatív hagyomány különböző generációinak megközelítéséről lásd Karácsony
András rövid összefoglalóját (Karácsony 2023).